Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
954 a támogatást? Az a város , amely ennyi mindenen keresztülment, ilyen nehéz időket megélt, ahányszor újjászületett, mint egy főnixmadár, minden tiszteletet megér. Ajka városának jogos elvárása az, hogy véleményüket tiszteletben tartva csakis az elért eredmények és a közös építkezés számítson önöknek a jövőben, és ne kelljen félniük politikai bosszútól, a források megvonásától, mint sajnos az elmúlt években. Az ember számít, illetve az, ki mit tett le az asztalra, nem a pártszín - mi Ajkán így gondolkodunk. Ezekkel a sorokkal zárom f elszólalásomat. Boldog születésnapot, Ajka! (Taps az ellenzéki sorokban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt képviselő úr, LMP képviselőcsoport: „Pécs nem kér az a tomtemetőből, nem kér az uránbányából!” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP) : Köszönöm szépen a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm képviselőtársaimat, akik még a késői óra ellenére is itt vann ak. Én magam is egy dunántúli városról fogok beszélni, mondhatjuk, hogy a legnagyobb dunántúli városról, azzal együtt, hogy én is boldog születésnapot kívánok Ajka városának. Pécsről és térségéről szeretnék beszélni, ezt a térséget érintő konkrét ügyekről, ugyanakkor ennek a felszólalásnak messzemessze országos jelentősége van. Azt hiszem, nagyon sokan tudják a képviselőtársaim közül, hogy egy eddig példátlan eseményre került sor november 6án és 7én Pécsett: a Roszatom nevű orosz gigavállalat tartott itt konferenciát, és most először került sor ilyen jellegű konferenciára Oroszországon kívül. Mi úgy gondoljuk, hogy a helyszínválasztás szimbolikus volt: szimbolikus volt, hogy Magyarországot választotta a cég, és az is, hogy konkrétan Pécs városát. Mi azt g ondoljuk, az is szimbolikus volt, és annak is külön jelentősége volt, hogy ezt a konferenciát igyekeztek a magyar kormány részéről a lehető legjobban elhallgatni, itt érzékelhető is volt ennek a hatása. Mi magunk, képviselőtársammal, Hohn Krisztinával elme ntünk erre a rendezvényre, körülnéztünk, és érezhető volt a nagyonnagyon erőteljes, belterjes orosz jelenlét, mert a Roszatom orosz szakembereinek, illetve az orosz szomszédos tagállamokból érkezett szakembereknek gyakorlatilag ez egy ilyen házi rendezvén ye volt. Magyar érintettek, pontosan azért, mert eltitkolták, és nem nagyon adtak lehetőséget időben a regisztrációra, igen kis számmal voltak jelen. Jó okunk van feltételezni, hogy a helyszínválasztásnak köze van egyrészt a paksi bővítéshez, ez nyilvánval ó, de valamiféle háttéralkuhoz is, ami a paksi bővítés ügyét, az uránbányászat esetleges újraindításának a kérdését, illetve a nagy aktivitású nukleáris hulladékok lehetséges helyszíneként kutatott bodai atomtemető projektjét is, tehát ezt a három lábat ös szekapcsolja. Ugyan még konkrét választ a rengeteg feltett kérdésre nem kaptunk, hogy mi lehet a magyarázata ennek a nagyon komoly egybeesésnek, de megismétlem: jó okunk van feltételezni, hogy ezek az ügyek ilyen módon összekapcsolódnak, és ezért került er re a konferenciára sor Pécsett. A Paks II.projekt kapcsán már nagyon sokszor elmondtam magam is, hogy tulajdonképpen minden elemében ez a projekt, és ahogy az oroszok ezt pályázat nélkül megkapták, hazugságra épül. Az volt a kormánynak a magyarázata, hogy azért kell az oroszoknak adni pályázat nélkül ennek a gigaprojektnek a megvalósítását, mert egyedül csak ők lesznek képesek megvalósítani egy új atomerőművet, ugyanakkor láthatjuk, hogy a mai napig nem voltak képesek az oroszok arra, már régesrégen a hat áridő után, hogy egy teljes tervdokumentációt leszállítsanak, és az a fajta engedélyezési eljárás, aminek már be kellett volna fejeződni, egyáltalán elinduljon. Az uránbánya térsége kapcsán a pécsiek jól tudják, hogy ez mennyire vonható össze a fenntarthat óság gondolatával. Pécs térségében, Pécs szomszédságában már volt uránbányászati tevékenység, és ennek egészen brutális környezetpusztítás volt a nyoma. Mondhatjuk, hogy hosszú évek óta, olyan 201011 óta folynak a kutatások, és folynak a kísérletezések, i lletve az úgynevezett
