Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a Költségvetési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
902 felhasználni. Ilyen lehetett volna például akár az államad ósság csökkentése, ami már most is 70 százalék alatt lehetne az év végi költekezés elkerülése esetén. A társadalmi egyenlőtlenség tovább mélyül, nagy állami rendszerek a működésképtelenség szélén tengődnek. Látjuk, hogy milyen döntéseket hoznak, éppen azér t, hogy ezeket fenn tudják tartani, legalább látszólag, azért, mert olyan döntéseket hoz a kormány, például a Posta vagy a MÁV működéséhez semmifajta támogatás nem érkezik oly módon, hogy az érdemben tudná segíteni a működést. A kormány nem tartja, nem tar totta fontosnak az egészségügyet és az oktatást, ez a döntési mechanizmusból is jól látszik. Az állam azon modernizálását, amire éppen ebből a többletpénzből lehetősége lett volna, nem hajtották végre, így nem kell csodálkozni azon, hogy ilyen hektikus és állandóan változó környezetben az ország nagy többsége teljes bizonytalanságban érzi magát. Egyébként a pénzes támogatások helyett jogbiztonságban éreznék magukat az emberek, s ha létezne jogállam, akkor talán a népesedéspolitikai törekvéseik is sokkal elő rébb lennének. Ennek kapcsán azzal szeretném folytatni, hogy a Népjóléti bizottságban milyen kisebbségi vélemény hangzott el, egészen a konkrétumokig. A 2018. év egyik nagy átverése a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetése volt, amire 6,6 milliárd forint ot terveztek, végül mindössze 3,3 milliárd forint jutott erre. Egy szó sincs az indoklásban arról, hogy ennek mi az oka, miközben egy jelentős, 50 százalékos alulteljesülés következett be. Sőt, az általános indoklásban azt írják, hogy „az állam a szünidei étkeztetés támogatására nagy hangsúlyt fektetett, amelyet az önkormányzatok 2016tól látnak el kötelező feladatként”. Két lehetőség adódik: jóval kevesebben, akár feleannyian igényelték az ellátást, mint ahogy azt a kormány korábban tervezte, vagy mégsem k apott mindenki enni, aki kérte. Az biztos, hogy azok közül sokan kimaradtak, akik elvben jogosultak lennének rá, hiszen vagy nem tudnak a lehetőségről, vagy az önkormányzat nem szervezi meg az ellátást, így nem is kérik azt. Mindezt az írásbeli kérdésekre adott létszámadatok is alátámasztják. Jellemző a költségvetés működésének egészére, hogy közel 13 milliárd forinttal kevesebbet fordítottak a bölcsődék támogatására, mint ahogy azt elfogadták. Sőt, év közben jelentősen össze is kavarták az ehhez kapcsolódó sorokat. Ez nem arra utal, hogy ez egy családbarát kormány intézkedése lett volna. Jóval kevesebbet költöttek tehát a bölcsődékre. A szociális támogatások egyik meghatározó eleme a nyugdíjminimum összege, ami 28 500 forint. Ez ebben az évben sem változott , ahogyan a foglalkoztatást helyettesítő támogatások összege, a 22 800 forint sem. De nem változott ebben az évben a közgyógyellátás összege és a babakötvény utalási összege sem. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez tartozó évi kétszeri támogatás össz ege sem változott. Az önkormányzatok helyi támogatásaihoz járó költségvetési keret nem nőtt ebben az évben sem. Beszéljünk egy kicsit a családi támogatások közül a családi pótlékról. A gyes, a gyed és az anyasági támogatás összege ebben az évben nem változ ott, ezt mindmind úgy hagyták. Így tehát az ezekből a családokat érintő lehetőségekből ők nem részesülhettek, hangsúlyozom, miközben 1200 milliárd forintos többletbevételre tettek szert, és költöttek el még annál is többet. Hozzáteszem, hogy miközben a de mográfiai számok miatt szeretnék, ha a népesedés növekedne, eközben - itt vannak a számok - az önök által elmondottak ellenére éppen hogy csökken a gyermeklétszám. Éppen ezért nem is tudják igénybe venni. Meglepő módon a csecsemőgondozási díjra, a csedre f ordított kiadások is alulteljesültek 2,8 milliárd forinttal, viszont a gyermekgondozási díj, a gyed kiadásai több mint 12 milliárddal haladták meg az eredeti összeget. 2018ban folytatódott a családi kedvezmény 2019ben tartó növelése, és ennek megfelelően jártak el. Ebben az évben költött először többet a kormány családi adó- és járulékkedvezményre, mint családi pótlékra. A lakástámogatásokra minden CSOK ellenére a betervezett 236 milliárd forint helyett csak 193 milliárd forint jutott. Ez még akkor is így történt 2018ban, ha erről a reklámokban mást lehet látni.
