Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 21. hétfő - 85. szám - Nacsa Lőrinc (KDNP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszternek - „Miről egyeztethettek a balliberális polgármesterjelöltek Brüsszelben?” címmel - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
90 Köszönjük szépen. Tisztelt Országgyűlés! Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni az innovációért és technológiáért felelős minisz ternek: „Miről egyeztethettek a balliberális polgármesterjelöltek Brüsszelben?” címmel. Nacsa Lőrinc képviselő urat illeti a szó. NACSA LŐRINC (KDNP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt láthatjuk, hogy a leköszönő, s orozatos hibákba és szerződésszegésekbe már belefásult Junckerbizottság még utolsó erejével is bevándorláspárti javaslatokon dolgozik, újra teljes erővel a migránsok kötelező kvóta szerinti elosztását próbálják ráerőltetni a tagállamokra. Mivel Magyarorsz ágnak és a középeurópai országoknak sikerült megakadályozni a kötelező kvóta bevezetését, Brüsszel ezért alternatív megoldásokat igyekszik létrehozni, hogy minél több bevándorlót hozzanak Európába. Ezt bizonyítja az új migránspárti baloldali olasz kormány „nyitott kikötők” politikája, valamint a migránsok kvóta szerinti elosztását célzó máltai kvótamegállapodás is. Eközben Magyarországon a választási kampányban annak lehettünk szemtanúi, hogy több ellenzéki polgármesterjelölt, például a salgótarjáni, szomb athelyi vagy épp a belvárosi jelölt - Gyurcsány Ferencné vezetésével - a szélsőségesen bevándorláspárti Frans Timmermansszal találkozott. Martin Schulz és Botka László találkozója óta tudjuk, hogy Brüsszel ellenzéki településeket próbál megkeresni, akik ha jlandóak lennének bevándorlókat befogadni, így próbálva kijátszani a magyar emberek határozott döntését. A nemrég lezajlott brüsszeli találkozókon az ellenzéki polgármesterjelöltek azt nyilatkozták, hogy brüsszeli forrásokról tárgyaltak Timmermansszal. Tud juk, hogy Dobrev Klára régóta nemzeti szuverenitásunk feladásán dolgozik, terve az, hogy ne a magyar emberek dönthessenek az európai uniós forrásokról, hanem kizárólag Brüsszel. Azt mondta korábban: személyesen garantálja, hogy az ellenzéki önkormányzatok közvetlenül az EUnál tudnak majd pályázni a fejlesztési pénzekre. Éppen ezért kérdezem, vane információja azzal kapcsolatban, hogy milyen tárgyalások folytak Brüsszelben, miért keresték meg az ellenzéki jelölteket a bevándorláspárti politikusok, ha nem a zért, hogy bizonyos forrásokért cserébe fogadjanak be migránsokat az ellenzéki településekre, a magyar emberek akarata ellenére, és mennyiben segíti a magyar érdekérvényesítést és tárgyalásokat, hogy az ellenzékiek folyton azért lobbiznak, hogy Magyarorszá g kevesebb uniós pénzt kapjon. Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Schanda Tamás államtitkár úrnak. SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi álla mtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, egy nagyon fontos kérdésről van szó, amelyben szükséges, hogy tisztán lássunk. Főként azok a polgármesterek és településvezetők, akik most kezdik meg a munk ájukat. Ami a DK és Dobrev Klára kijelentését illeti, nem lepődünk meg. Ezzel csak újra megerősítést nyert, hogy a Gyurcsányklánnak fontosabb a külföldi érdekek kiszolgálása - hol Moszkva, hol Brüsszel , mint a nemzeti érdekek védelme. Nem engedjük meg, hogy a brüsszeli bürokraták döntsenek a források fölött. Honnan tudhatná ugyanis egy bizottsági döntéshozó 1500 kilométer távolságról, hogy egyegy magyar településnek milyen fejlesztésekre, milyen támogatásokra van szüksége? Egész egyszerűen önsorsrontás a nemzeti kormányok helyett Brüsszelre bízni a támogatási pénzek elosztását. Tisztelt Képviselő Úr! Tudjuk azt is, hogy Brüsszel hogyan sáfárkodik a közvetlen forrásokkal. Megdöbbentő adat, hogy az általuk kezelt források kevesebb mint 5 százaléka érkezett a 2004ben vagy az után csatlakozott tagországokhoz, miközben ezek az országok adják az Európai Unió lakosságának egyötödét, 20 százalékát.