Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - Dr. Gyüre Csaba (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Létezik-e olyan jogállam, ahol az ügyészek bére magasabb, mint a bíráké?” címmel - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
859 egy fontos jel, hogy a MÁÉRTon, a Magyar Állandó Érte kezleten a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István figyelmeztetett, hogy ez nem egy álprobléma, hanem több ezer migráns van a Vajdaságban, a magyar határok mellett. Úgyhogy fontos az, hogy a magyar kormány konzekvensen képviselje azt a politikát (Az elnök csenget.) , amit eddig is képviselt. Köszönöm szépen a választ. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint hallhattuk, a képviselő úr elfogadta az államtitkári választ. Dr. Gyü re Csaba (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Létezike olyan jogállam, ahol az ügyészek bére magasabb, mint a bíráké?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Gyüre Csaba képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyi miniszterh ez: „ Létezike olyan jogállam, ahol az ügyészek bére magasabb, mint a bíráké? ” címmel. A választ majd Völner Pál államtitkár úrtól fogja hallani, képviselő úr. A képviselő úré a szó, parancsoljon! DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem vitás, hogy a bírói függetlenség a jogállamiság egyik alappillére. Enélkül nem létezhet igazságos jogalkalmazás, nem létezik a jogszabályok pártatlan alkalmazása. Magyarország Alaptörvénye 26. cikk (1) bekezdése kimondja: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.” Az Országos Bírói Tanács egy közleményében hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség egyik lényeges ös szetevője a törvényben garantált, átlátható és tisztességes illetmény. (16.40) A bírói hivatással és felelősséggel arányos javadalmazás nem előjog vagy jutalom, hanem az Alaptörvényben garantált bírói függetlenség alkotórésze, az igazságszolgáltatás szerv ezeti integritásának és az ítélkezés színvonala folyamatos emelésének a záloga. A bírák az ítélkezési munka mellett - néhány kivételtől eltekintve - nem végezhetnek más keresőfoglalkozást, megélhetésüket a bírói illetményből biztosítják. Ebből is következi k, hogy a bírák megélhetése kizárólagosan a bírói hivatásuk gyakorlásából származó jövedelemből oldható meg. Az elégségesnél kisebb jövedelem táptalaja lehet a korrupciónak, a befolyásolható döntéshozatalnak, ami semmiképpen sem lehet cél egyetlen jogállam ban sem. 2018 elején az Európai Unió Bírósága is megszólalt ez ügyben, kijelentve, hogy a hivatás felelősségével arányos illetmény hiánya sérti a bírói függetlenséget. A bírói illetményalap 2019 májusában a nemzetgazdasági átlagkeresetet mindössze 23 száza lékkal haladta meg, mely a rendszerváltás óta a legkisebb különbség, és a bírói kar példátlanul alacsony anyagi megbecsülését tükrözi. A jelenlegi igazságszolgáltatási modell bevezetése óta a minimálbér 91 százalékkal, a bruttó nemzeti átlagkereset 72 száz alékkal emelkedett, ehhez képest a bírói illetmény növekedése csupán 16,5 százalék volt. Mindez azt eredményezte, hogy az elmúlt 15 évben jelentős, 70 százalékot meghaladó reálbércsökkenés figyelhető meg. A helyzet ugyanez volt az ügyészek tekintetében is. Azonban 2018. szeptember 1jétől az ügyészek lényeges pótlékemelésben részesültek, így bérezésük jelenleg átlagosan 2030 százalékkal meghaladja az azonos szinten, azonos szolgálati idővel rendelkező bírák javadalmát. Ez a két hivatásrend között indokolat lan és nem megmagyarázható bérfeszültséget okoz.
