Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - Dr. Zsigmond Barna Pál (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Mit tehetünk a növekvő migrációs nyomás ellen?” címmel - ELNÖK: - MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
857 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 2015ben súlyos migrációs válságnak voltunk tanúi, ami komoly védelmi, gazdasági és politikai terh et rótt kontinensünkre. Bár a nyugateurópai országok politikai retorikájukban és a mainstream médián keresztül a feltétel nélküli befogadást propagálták, egyértelmű volt, hogy nincs valós tervük a muzulmán többségű bevándorlóáradat integrálására. Ennek kö vetkeztében olyan problémák jelentek meg és állandósultak a nagyvárosokban, amelyek néhány évtizede elképzelhetetlenek lettek volna, gondoljunk itt a terrorizmusra vagy éppen a nogo zónák kialakulására. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól.) Ma, ha egy nyugati fővá ros polgármestere azt nyilatkozza, hogy a folyamatos terrorkészültség természetes része a nagyvárosi létnek, be kell ismernünk, hogy nem a félelemkeltés, hanem a tapasztalat vezérli - de attól ez még elfogadhatatlan. Szerencsére azonban az elmúlt években n agyságrendekkel sikerült visszaszorítanunk az illegális határátlépések számát. Az, hogy jelenleg Európában valamiféle kontroll alatt tudjuk tartani a problémát, nagy részben köszönhető a magyar kormány korai és határozott fellépésének, még akkor is, ha enn ek az volt az ára, hogy a világ liberális politikusai stigmatizálták Magyarországot emiatt. (Dr. Vadai Ágnes: Soros!) Mára szerencsére az európai döntéshozók kezdik felismerni, hogy a humanitárius segítségnyújtás nem egyenlő a határok feltétel nélküli megn yitásával, úgy is mondhatnánk, hogy a kezdeti hangulatkeltés ellenére mára a jogos önvédelem politikája - amelyet a magyar kormány kezdettől fogva képviselt - Európaszerte erősödik. Mindezzel együtt azonban súlyos hiba lenne, ha abba a hitbe ringatnánk ma gunkat, hogy a probléma megszűnt. A migrációs hullámokat belülről bátorító propaganda továbbra is tartja magát a mainstream nyugati médiában, emellett az Európai Unió aktívan támadja a migráció megfékezésében legnagyobb szerepet játszó szövetségesünket, Tö rökországot, eközben az éppen tetszhalott Iszlám Állam továbbra is hatásosan mozgósítja mind közvetlen, mind közvetett módon az iszlám fundamentalistákat. (Dr. Vadai Ágnes: Olvasni kéne a nyugati sajtót…!) Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretnénk végre tartós m egoldást találni a migrációs probléma kezelésére. Szeretnénk, ha elsősorban arra tudnánk összpontosítani a figyelmünket, hogy hogyan tudunk hatékony helyi segítséget nyújtani a kibocsátó országoknak. Sajnos azonban a migrációs nyomás erősödésére kell számí tanunk, ami jelentős gazdasági és biztonságpolitikai kockázatot jelent mind Európának, mind a szomszédos régióknak. Kérdezem tehát, tisztelt államtitkár úr, hogy milyen politikával készül a magyar kormány a növekvő migráció jelentette problémák elhárításár a. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr elhangzott interpellációs kérdésére a választ Menczer Tamás államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. MENCZER TAMÁS k ülgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Én ott kezdeném, vagy azzal a résszel, amit ön úgy fogalmazott meg, hogy befejeződötte ez a kihívás, ez a probléma, vagy tarte még, tehát velünk vane vagy sem, merthogy fel kell tennünk néhány alapvető kérdést, amely kérdésekre számunkra talán logikus és hasonlóan alapvető a válasz, de ez nem mindenki számára van így a politikai életben sem itt belföldön, sem külföldön. Tehát ve lünk élő problémae a bevándorlás és az illegális migráció? - és erre nyilvánvalóan az a válasz, hogy igen. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy a legóvatosabb becslések szerint is 3035 millió ember él Európa déli és keleti szomszédságában olyan körülmén yek között, hogy gyakorlatilag bármikor hozhat olyan döntést, hogy elindul Európa felé. Ennek három oka van: az egyik az, hogy vagy már elhagyta az országát; vagy az országán belül él, de a lakhelyét már elhagyta, tehát úgynevezett belső menekült; vagy még a lakhelyét sem hagyta el, de már humanitárius segélyre szorul - tehát legalább 3035 millió ilyen ember él, de szólnak becslések és tanulmányok több tíz millióval nagyobb számokról is.
