Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 18. hétfő - 93. szám - Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mikor látják be végre, hogy a kórházi fertőzésekkel szembeni lépéseik nem megfelelőek?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
847 egészségügy tragédiája, több szempontból is. Tragikus egyrészt azért, mert 2 017hez képest 23 százalékkal nőtt azok száma, akik kórházi fertőzésben haltak meg. Tragikus továbbá azért is, mert bár Rétvári Bence államtitkárként korábban még felháborodva tagadta, hogy többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint közúti balesetben, ezt ma már tényként kezelhetjük. Tehetjük meg azért is, mert úgy jut 541 kórházi fertőzés 567 autóbalesetre, hogy nem jelentik le a központ felé az összes kórházi fertőzést, és minden forrás szerint a kórházi fertőzések valódi száma a lejelentettnél sokkal ma gasabb. Végül tragikus azért is, mert egyértelműen bizonyítja, hogy a kormánynak a kórházi fertőzésekkel szemben tett lépései haszontalanok, hiszen míg a fertőzések számában érdemi csökkenés nem következett be, addig a halálozások száma 23 százalékkal nőtt . A probléma megoldása helyett mivel volt a kormány elfoglalva? Azzal, hogy a TASZszal pereskedjen, és mindent elkövessen annak érdekében, hogy a kórházi fertőzések adatai ne legyenek mindenki számára érthető módon kórházi bontásban nyilvánosak, ahelyett, hogy szembenéztek volna a problémával, és a valódi megoldás kidolgozását választották volna. Pedig a megoldás nem lenne annyira bonyolult, államtitkár úr. Megfelelően kellene finanszírozni az egészségügyet. Olyan szintű finanszírozást kellene biztosítani, ami lehetőséget teremt arra, hogy minden kórházban megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítő legyen, és ne harmadannyi, mint amennyit a nemzetközi szervezetek javasolnak. Egy ilyen egészségügyben talán nem halna meg évente több száz ember kórházi fertőzésben, és nem halna meg tízezer ember úgy, hogy a haláluk elkerülhető lenne. A Fidesz elmúlt kilencéves kormányzása után azonban egyértelműen látszik, hogy maguk nem ilyen egészségügyi ellátórendszerben é rdekeltek. Ez pedig egy konfliktus az állampolgárok és az önök kormánya között, hiszen míg az állampolgárok gyógyulni szeretnének az állami egészségügyben, amiért fizetnek, maguk azt akarják, hogy ne menjenek az emberek az állami egészségügybe. Ezért kérde zem, államtitkár úr, mikor látják be végre, hogy a kórházi fertőzésekkel szembeni lépéseik nem voltak megfelelőek. Hány embernek kell még meghalnia ahhoz, hogy az egészségügyi tárca, köztük Rétvári Bence államtitkár is, végre belássa, hogy Magyarországon t öbben halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben? Milyen új lépéseket terveznek, hogy a kórházi fertőzésekben meghaltak száma csökkenni tudjon? Várom válaszát, államtitkár úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az interpelláció ra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Eddig Magyarországon egyetlenegy kormán y volt, amely azt tűzte ki céljául, hogy kevesebb ember menjen be az állami egészségügyi intézményekbe. Ez az önök MSZPSZDSZkormánya volt akkor, amikor bevezette a vizitdíjat, és bevezette a kórházi napidíjat, mert önöknek ez volt a várólistacsökkentési programja, hogy ha fizetni kell azért, hogy valaki az orvoshoz elmenjen, akkor kevesebben fognak elmenni, és így fog csökkenni a várólista. Ez volt az önök egészségügyi reformja meg a kórházi széfek ügyesen beszerezve. Tisztelt Képviselő Asszony! Magyaror szágon a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos, mindenki számára áttekinthető és értelmezhető adatok nyilvánosak. Az Állami Egészségügyi és Ellátó Központ, az ÁEEK honlapján évről évre ezt mindenki megláthatja. A TASZ olyan adatokat perelt, amelyekből egyes em bereknek is akár következtetni lehetett az egészségügyi állapotára. Ezt a kormány nem akarta kezelni, ezeket az úgynevezett nyers adatokat, hanem csak azokat az adatokat, amelyekből a tendenciákra lehet következtetni.
