Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 11. hétfő - 92. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - JAKAB PÉTER (Jobbik):
728 ha csak egy kicsivel is, de kikaptak. Most kikaptak nagyon. Köszönöm a jászsági magyar oknak, hogy mindent elkövettek annak érdekében, hogy önöket megtanítsák veszíteni. Ismétlés a tudás anyja, csak így tovább! (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.) Tisztelt fideszes Képviselőtársak! Vegyék végre tudomásul, hogy aki nem tiszteli a népakaratot, azt a nép előbb vagy utóbb, de tiszteletre tanítja és elkergeti. Önöket tegnap elkergették Jászberényből, s holnap el fogják kergetni az országból is. Úgyhogy ha elfogadnak tőlem egy jó tanácsot: tanuljanak meg veszteni! Tanulják meg azt, hogy mi a vereség ük oka! Önökre azért mondanak egyre többen nemet, mert a magyar embereknek egész egyszerűen elegük van az állandó gyűlölködésből, a mocskolódásból, elegük van abból, hogy hülyének nézik őket, elegük van abból, hogy ellopják a konyhapénzt is, s ezért nélkül özniük kell, elegük van abból, hogy a kórházakba nem meggyógyulni, hanem meghalni járnak, és még sorolhatnám. Képviselőtársak, önök csak saját magukért, a saját pénztárcájukért küzdenek, mi meg az emberek jólétéért harcolunk. Na, ezért van az, hogy önök eg yre több helyen elveszítik a választást, mi meg egyre több helyen megnyerjük! Fogadják el végre, hogy a magyar emberek türelmével nem lehet a végtelenségig visszaélni! Márpedig önök pontosan ezt teszik akkor, amikor mondjuk, Kövér elvtárs olyanokat mond, h ogy azért nem kell emelni az itt élők bérét, merthogy kevesebbel is beérik. Vagy amikor Deutsch Tamás olyanokat mond, hogy azért olyan jó a rabszolgatörvény, mert a magyar melós imád túlórázni. Vagy amikor Lázár János azt mondja, hogy akinek semmije nincs, az annyit is ér. Hát, nagyon jól tudjuk, képviselőtársak, hogy a magyar dolgozónak nem azért nincs semmije, mert nem dolgozik, hanem azért, mert nem fizetik meg, de a fizetésének a felét elviszi a magyar állam. Akkor most mit csináljanak ezek a melósok? L opjanak ők is úgy, mint önök, hogy legyen valamijük? Ezt üzenik nekik? Vagy mit? Mit üzennek annak a nyolcszáz jászsági magyarnak, akiket az önök kedvenc multija az utcára fog tenni? Mit üzennek nekik azon túl, hogy jól megfenyegették őket a választások el őtt? És egyáltalán mit üzen az, hogy utcára tesznek nyolcszáz magyar embert, miközben önök tízezrével telepítik be a gazdasági bevándorlókat? Csak BelsőUkrajnából eddig 44 ezret! Persze tudjuk, hogy mit üzennek ennek a nyolcszáz magyarnak. Azt, hogy tetsz ettek volna olcsóbban dolgozni. Igen, képviselőtársak, önök képesek voltak nyolcszáz magyar ember kirúgásából azt a következtetést levonni, hogy Magyarországon túl magasak a bérek. Mondják ezt akkor, amikor a román minimálbér előzi a magyart. (Dr. Völner P ál: Ezt ti mondjátok!) Szégyen, képviselőtársak! Ezek az emberek nem tudnak megélni, megélhetést kell nekik biztosítani! Nem olcsóságban kell versenyeznünk Ázsiával, ahogy azt önök gondolják. Isten ments, hogy ezt a versenyt megnyerjük, mert abba a magyar melós bele fog pusztulni! A magyar munkavállalónak minőségben és tudásban kell versenyképessé válnia, a minőséget és a tudást pedig a nyugati világban meg kell fizetni. Bízom benne, hogy egyetértünk abban, hogy Magyarország a Nyugat része, ami azt jelenti, hogy a béreket nem a keletihez, hanem a nyugatihoz kell felzárkóztatni, az uniós forrásokat pedig nem a magyarokat elbocsátó multikba kell fektetni, hanem a magyar kis- és középvállalkozásokba, vagyis a magyar emberekbe, a magyar emberek tudásába, egészsé gébe, pénztárcájába. Önök pedig azt üzenik, hogy ha a magyar ember dolgozni akar, akkor dolgozzon kevesebbért. Az a helyzet, képviselőtársak, hogy én az elmúlt hónapokban bejártam az országot, és a magyarok is üzentek önöknek. Borsodban tö bb mint 100 ezer forinttal maradnak el a fizetések a fővárosi szinttől. De ha bemegyek egy borsodi faluban a boltba, drágább a kenyér, mint Budapesten. Úgyhogy a borsodiak azt üzenik önöknek, hogy nem száraztésztát kérnek a választások előtt, hanem minőség i munkát és megfizethető kenyeret. Somogyból azt üzenik önöknek, hogy fogják vissza a tömegközlekedés árát, mert drágább átbuszozni a szomszéd faluba dolgozni, mint Budapesten metrózni meg hajókázni. Sopronból azt üzenik önöknek, hogy megtelt a város keletmagyarországi vendégmunkásokkal, úgyhogy emeljék a keletmagyarországiak bérét is, hogy mindenki a saját szülőföldjén tudjon boldogulni. Jászberényből pedig azt üzenik önöknek, hogy tűnjenek el a közéletből. A vidék Magyarországa azt üzeni, hogy elég volt a lopásból, elég volt a