Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 6. szerda - 91. szám - Az ülésnap megnyitása - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2018. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
688 Z. KÁRPÁT DÁN IEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tettem egy ígéretet többek között magamnak is, és tényleg szakmai fronton maradok, mellőzve mindenféle személyeskedést. Lenne muníció bőven, de talán fontosabb a jövendő számára a jegyzőkönyvben inkább azt hag yni, ami nemzeti sorskérdések szempontjából valóban fontos. A mai vita során többször szóba került a korrupció, a folyamatábrája, a mechanizmusa, egyes részletei. Ezért szeretném a jelenlévők figyelmébe ajánlani azt, hogy általában távolságtartó vagyok akk or, amikor külföldi civil szervezet, európai uniós szakszerv, szakszolgálat valamilyen kritikát fogalmaz meg Magyarországgal, a magyar gazdasággal szemben. Jellemzően annak a pártján álltam egész életemben, hogy a saját ügyeinket oldjuk meg itthon, szuvere nitástranszfer ne következzen be egyik irányba sem, és akkor lehessen beszélni, mondjuk, uniós együttműködésről, amikor végképp nincsen nemzeti megoldás. Tehát még egyszer mondom, távolságtartó vagyok, e tekintetben vitaképes is, hiszen ha az általam felso rolt tényeket, számokat valaki meg tudja kérdőjelezni egy termékeny vita során, akkor el tudom fogadni az esetleges igazát. Remélem, hogy ilyen bekövetkezik. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a korábbi évek jelentései tekintetében nagyságrendileg évente 4000 mil liárd forintra becsülik a korrupció által érintett összeg volumenét Magyarországon. A jelentések nagy többsége, legyen szó európai bizottsági vagy más szakszolgálati jelentésről, jellemzően a közbeszerzések piacával foglalkozik. Megjelent egy nagyon érdeke s kimutatás, amely a kormányközeli üzletemberek részesedését vette górcső alá, mégpedig jelesül a közbeszerzések tekintetében. Az itteni számok szerint 2013ban nagyságrendileg a közbeszerzések 11százalékánál volt kimutatható az, hogy kormányközeli oligarc ha, üzletember lett a befutó vagy pedig az egyetlen induló. 2017re ez az arány 11ről 26 százalékra emelkedett. Még egyszer mondom, ezek tisztázandó számok. (12.50) A helyzet az, hogy a TED 2017re vonatkozó nyers adatai szerint a közbeszerzések mintegy 30 százaléka valósult meg verseny, érdemi verseny nélkül. Ez alatt ne csak az egyindulós, egyszereplős közbeszerzési eljárásokat tessék gondolni, hanem jellemzően két rizikófaktort határoz meg a szakma. Egyrés zt a nagyon alacsony indulói létszám is rizikófaktorként kezelhető, tehát amikor két induló teljesen hasonló céghátteret illető háttérrel indul, nyilvánvaló módon felmerül a visszaélés gyanúja, valamint akkor is, amikor a közbeszerzés által érintett összeg vagy az az összeg, amit a munkálatok kivitelezése fejében megjelöl a vállalkozó, mondjuk, kerek millió forintra végződik. Jellemzően nem a piaci árak kiszámítása eredményezi azt, hogy millió és nulla forintra végződik egy ilyen ajánlat, hanem egészen másf ajta közrehatások. Tehát ezen két rizikófaktor értékelése alapján a közbeszerzések mintegy 36 százalékát minősítette - tehát a nyers adatok alapján - verseny nélkülinek. És az érintett időszakban 33 ország górcső alá vételével, jellemzően EGTtagállamok és a térségben találhatók górcső alá vételével, Magyarország hátulról a hatodik helyet „kaparintotta meg”. A „kaparintotta meg” idézőjelben értendő, hiszen nem egy előkelő hely az, ahol Görögországgal és mondjuk, Bulgáriával kell versenyeznünk a tekintetben, hogy a közbeszerzési rendszer és általában a gazdaság mennyire korrupcióval átszőtt. Én egyébként a pozitívat is el szoktam ismerni, tehát az áfarendszer tekintetében történtek érdemi elmozdulások. Az áfarendszert máshol vitatom, tehát inkább ott, hogy re kordösszegű, világbajnok 27 százalékos áfa terheli, mondjuk, a gyermeknevelési cikkeket is, és ebből óriási bevételt generál Magyarország, miközben társaságiadófronton a multiknak a közteherviselésre utaló befizetései nem jelennek meg ugyanezekben a költs égvetésekben. De ez egy másik vita tárgya lesz. Teljesen jogosnak tartom a felvetést, hogy az ár alatti önkormányzati ingatlanértékesítések tekintetében legalább ekkora aktivitást várnánk el. És persze, ez egy sokszereplős játszma, nem lehet
