Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES (MSZP): - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
633 törvényt elenséget nem követtek el, mondjuk, csak kifejezték a politikai véleményüket, és ez már elég volt a helyi uraknak ahhoz, hogy őket ezért számonkérjék, mondván, hogy ne felejtsd el, kitől kapod a fizetésedet. Nyilvánvalóan nem a Fidesztől, ha nem pártállamr ól beszélünk. Azt is lehetne mondani, hogy a nemzet napszámosaiból bizony a NER cselédjeit csinálták, és az a hozzáállás, amit mondjuk, Gárdonyinál A lámpásban olvashattunk Kovács Ágoston néptanítótól, aki ha kellett, akkor a helyi előkelőségekkel is perle kedni, pörölni mert, az sok esetben kiveszik az ilyesféle hatalmi arrogancia és hozzáállás miatt. Kérem, hogy ezen gondolkodjanak el! Mert nemcsak az alacsony bérek űztek el nagyon sok pedagógust erről a gyönyörű pályáról, hanem többek között az ilyesféle hatalmi hozzáállás is. Ezért van az, hogy tíz végzett pedagógusból, mondjuk, négy kezd el tanítani, és ebből a négyből aztán villámgyorsan az egyharmaduk le is morzsolódik. Tehát ez is közrejátszik. (20.50) A másik: államtitkár úr kiváló rektorként, még kiválóbb szülésznőgyógyászként pontosan tudja, hogy sok bába közt azért a gyermek olykor elveszik (Derültség az ellenzék soraiban.) ; és ilyen a szakképzés is Magyarországon, annak különösen egy ilyen mostohagyerek típusa, hogy ilyen rondán fogalmazzak. Te hát a középiskolás korosztályba lépő fiatalok 40 százaléka körülbelül gimnáziumba megy, másik 40 százaléka szakközép, szakgimnázium, aztán most technikum - ugye, az elnevezések változnak, és itt sokszor keresgélni kell az éppen aktuális pontos kifejezést a rra, hogy miről is van szó , 20 százalék körülbelül pedig a szakmunkásképzőkbe megy. És ezekről a szakmunkásképzőkről szeretnék itt néhány szót még szólni, ugyanis, ha egy látleletet veszünk föl - maradjunk itt az orvosi területnél , döbbenetesen rossz s zámokkal, eredményekkel találkozhatunk. És nem azért van ez így, mert eredendően az odakerülő fiatalok valami ördögfiókák lennének, sokkal korábbra kell visszanyúlni. És az a helyzet, hogy ez a törvényjavaslat tényleg tartalmaz pozitívumokat is, most hadd mondjam el, mondtam, hogy vízió is jó lenne. Ilyen pozitív dolog az ösztöndíjrendszer. Csakhogy, mire odaér egy fiatal, addigra sok esetben olyan változások és olyan szocializációs torzulások keletkeznek benne, amit adott esetben egy ilyen ösztöndíjjal sem lehet korrigálni. Jobb lenne a prevenció, nevezetesen a kora gyerekkori fejlesztés a családok bevonásával. Tudom, van a „Biztos kezdet” gyermekházak intézménye, ami még az óvodáskor előtti fejlesztést célozza apuka, anyuka bevonásával, de azt is nézzük me g, hogy összességében mekkora társadalmi szükséglet lenne ilyesmire, és ennek a jó intézménynek a hatósugara mennyire terjed ki. Mi azt mondjuk, hogy sokkalsokkal komolyabban kellene ezt venni, ugyanúgy, ahogy későbbi életszakaszban a tanodákra is jobban oda kellene figyelni, mert valóban, ha ezek normálisan végzik a feladatukat, és ne adja isten - extrém és rossz példa , de nem egyegy pénzlehúzásról van szó, hanem valóban a szívükönlelkükön viselik az odakerülő gyerekek sorsát, akkor csodát tudnak tenn i. És a költségvetésnek, valamint a kormánypárti többségnek ezeket a hangokat és ezeket a jó példákat meg kellene látni, és fokozottan kellene támogatni ezeket az intézményeket, mert a jövőnkről van szó. Hiszen ha lemorzsolódásról beszélünk - ma már nem tu dom, hányszor került elő ez a fogalom , akkor az a helyzet, hogy leginkább abban az iskolatípusban érezhető ez, amiről beszélek, tehát a szakképző iskolákról, és itt kellene beavatkozni, de nem 15 meg 16 évesen, akkor is be kell persze, hanem sokkalsokka l korábban. Miről beszélek? Miért alakulhatott ez így ki? Azért, mert a magyar iskolarendszer végletesen, végzetesen szelektív. Én a „szegregáló” szót nem nagyon szeretem, sőt egyáltalán nem szeretem, nem is használom, pontosan azért, mert felbukkanhatnak ilyen rémképek, hogy ott vannak a gonosz, rasszista tanarak, akik szegregálják szegény cigány származású diákokat, holott a rendszerbe van inkább kódolva a szelektivitás, és adott esetben, ha egy iskolázatlan szülőktől való magyar gyermek tanyasi környezet ből kerül oda az iskolába, korlátozott nyelvi kóddal, és a többi és a többi, tehát alacsony családiháttérindexszel, ugyanezek a keserű dolgok vonatkoznak rá. Tehát én maradnék ennél a terminusnál, ha megengedik. Szóval milyen látleletet látunk még? A Gazd aság- és Vállalkozáskutató Intézet felmérései szerint is, meg még volt másik is, azt a döbbenetes helyzetet tárták az érdeklődők elé, hogy ebben az
