Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
621 képességekkel kell a saját dolgozóikat felruházni, ami gyorsabb annál, mint hogy azt egy bür okrácia le tudja követni. Ezért mi abban hiszünk, hogy lebontani szükséges az erre a területre rárakódott bürokráciát, és nagyobb szabadságot biztosítani egyébként a cégek számára, hogy a nekik szükséges, a dolgozóik számára szükséges képzéseket biztosítan i tudják. Ebből is látszódik egyébként, hogy egy világos rendszert hozunk létre, ahol minden szereplőnek meglesz a feladata és a maga szerepe. Még néhány mondatban kitérnék arra, hogy elhangzott a pedagóguséletpálya kapcsán, hogy a szakképzésben oktató pe dagógusok számára mi lesz a pedagóguséletpályamodellel. Ezen is csodálkoztam, hiszen a pedagóguséletpályát arról az oldalról eddig leginkább csak kritizálták, most pedig a pedagóguséletpálya kapcsán mintha pozitív felhangokat hallanánk. Én ennek örülök egyébként, és ezt megint csak dicséretnek vesszük. Az a helyzet, hogy a pedagóguséletpályában továbbra is bent lehet majd maradni. Egyéni döntése marad az ott dolgozó pedagógusoknak, hogy ők az előmeneteli rendszerben a továbbiakban részt akarnake majd v enni. Megadjuk nekik a választás szabadságát, megadjuk nekik a lehetőséget, hogy továbbra is ennek az életpályának a részeként tudjanak dolgozni és a szakmai karrierjükben előrehaladni. Kétes anyagi juttatás. Fölírtam magamnak ezt a szót, hogy kétes anyagi juttatás. 35 milliárd forintot kétes anyagi juttatásnak nevezni, én ilyet még nem hallottam. Én ezt jelentősebb ügynek gondolom. Azt hiszem, hogy 35 milliárd forintos fejlesztés, 35 milliárd forintnyi béremelés, amely átlagosan 30 százalékos béremelést te sz lehetővé a szakképzésben dolgozók számára, mindegyikük számára, az egy igenis komoly előrelépés és egy hatalmas lehetőség a teljes szakképzés rendszerének. Ráadásul mindezt úgy, hogy egyéni béralkukra nyílik lehetőség. Mi felnőttnek tekintjük a pedagógu sokat, felnőttnek tekintjük a szakképzésben dolgozókat, és hiszünk abban, hogy ők valós béralku keretében a piaci körülményeknek megfelelően tudnak megállapodni a foglalkoztatóval. Ez egy új helyzet, egy új lehetőség, de azt gondolom, ez lehetővé teszi azt , hogy a legjobbakat még jobban megfizessük, és olyan embereket is bevonzzunk a szakképzés rendszerébe, akiket eddig a bérhelyzet tartott távol, és így még inkább a piaci ismereteket is elérhetővé tegyük a szakképzésben tanuló diákok számára. Az a helyzet, hogy az egyházak kapcsán is több vélemény hangzott el. Én büszke vagyok arra, hogy a magyar egyházak vállalnak felelősséget a szakképzésben, büszkék vagyunk arra, hogy ez a feladatvállalás és felelősségvállalás egyre nagyobb mértékben jelenik meg. Az, hog y egyházellenes pártok alapvetően ezt kritizálják, nem is vártunk igazából mást. (Kunhalmi Ágnes: Ki egyházellenes? Pártokat mondott?) Azt nem is mondtam, képviselő asszony. Tudjuk, hogy vannak egyházellenes pártok, tudomásul vesszük az ő véleményüket, de soha nem fogunk ebben egyetérteni. Azt tartjuk helyesnek, hogy az egyházak társadalmi felelősségvállalását minden eszközzel segítsük, és támogassuk azt, hogy ők valóban kivegyék részüket a szakképzés felelősségéből és feladatából. Az a helyzet, hogy Arató képviselő úr még feltett egy érdekes kérdést is, hogy vajon teljes értékű lesze az érettségi. Persze, hogy teljes értékű érettségit tesznek a technikumban tanulók. Egy érettségi rendszer van, egy érettségiről lehet beszélni. Azt hiszem, ez egyértelműen ki derül a jogszabályból is, de ha nem, akkor remélem, hogy ezt most sikerült tisztába tennünk. S még egy állítást kell mindenképpen visszautasítanom, ez pedig az, hogy „gyerekellenes”. Azt gondolom, hogy ezt a törvényt gyerekellenesnek vagy fiatalellenesnek nevezni egészen furcsa hozzáállás, hiszen most teremtjük meg annak a lehetőségét, hogy a szakképzésben tanuló fiatalok számára egyrészt érdemi ösztöndíjakat tudjunk biztosítani, hogy számukra elérhetővé váljon a munkabér, ráadásul olyan tudással, képessége kkel és lehetőségekkel kerüljenek felruházásra, ahol valóban helyt tudnak állni a munkaerőpiacon, és ezáltal a saját jövőjükről, a családjuk jövőjéről gondoskodni tudnak. (20.00) Az ő érdekükben cselekszünk, az ő érdekükben vannak ezek a változások, és az ő érdekükben akarjuk azt és dolgozunk azon, hogy a magyar szakképzés rendszere még versenyképesebb és még
