Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - FÖLDI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről
605 alapfokú oktatási intézményekben nem jártak sike rrel: műhelyiskolába kerülnek, ahol részszakmát tanulhatnak, ez lehetővé teszi majd később a munkaerőpiacra történő integrációjukat. A mai világban valós ösztönzőkre is szükség van a fiatalok számára, erre a pályakezdési juttatás nyújthat kiváló lehetősége t, ami elérhető célként lebeghet a tanuló szeme előtt. Bevezetésre kerül a „képzési hitel” fogalma, azonban fontos megjegyeznem, hogy csak a külön jogszabályban, részletekbe menően, jól kidolgozott program esetén várható csak siker. Ne legyen túl nehéz az igénybevétel, ugyanakkor az igénybevétel valóban a képzés megszerzése érdekében történjen, és ne lehetetlenítse el végképp azt, aki igénybe vette és mégis lemorzsolódott. (18.40) A törvényjavaslat a részletszabályokban olyan lényeges körülményekre is fig yel, mint például az új típusú jogviszonyban történő, kötelezően megmaradó jubileumi jutalom kérdése és hasonló ügyek. A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy lehetővé teszi az intézményrendszer korábbiakkal szembeni rugalmasabb reagálását a munka erőpiaci igényekre. Mi volt eddig, kérem szépen? Olyan szakmákat tanítottak a szakközépiskolákban és szakmunkásképzőkben, amilyen szakoktatót éppen kaptak, nem a piacnak megfelelően. Ennek megfelelően új fogalom az ágazati alapképzés. Ezt a lehetőséget kín álja az alapkompetenciák elsajátítására, melyek alkalmazása a későbbi technológiák megjelenése esetén is hasznossá válhat. A szakmák jegyzéke szűkebb körben, az ágazati készségtanácsok bevonásával került meghatározásra, tehát valósak, a piaci igényeknek me gfelelnek, és van társadalmi megalapozottságuk. A ráépülő szakmai képzések a struktúra másik halmazát jelentik, amelyek programkövetelménye nem előre meghatározott, azt a miniszter teszi közzé az adott szakmai képzés nyilvántartásba vétele után, tehát jogs zabályváltozás nélkül lehet idomulni a piaci igényekhez. Fontos azonban, hogy ezekhez a jogi környezetet folyamatosan hozzá kell igazítani, úgy, hogy az adott szakmai képzés ne csak nyilvántartásba legyen véve, hanem azt a gazdaság vagy a közszféra szerepl ői jogosultak is legyenek használni. Nagyon fontos lenne, de nincs a törvényben külön kiemelve a közösségi szolgálat. Számolni kellene azzal, hogy a közösségi szolgálat a lemorzsolódás elleni harcban is fontos szerepet tölthet be, illetve milyen módon lehe tne növelni ennek a szerepét. Jelen pillanatban az ezért felelős pedagógus kötelezően nem kap külön juttatást, de a munkája sokkal járul hozzá a helyi közösségek fejlődéséhez, illetve a lemorzsolódás elleni harc fontos eleme, hiszen közösségtudatra nevel, és kifelé terel a közösségi média világából a valós világ felé. A KDNP frakciója nevében jelzem, hogy kezdeményezünk államtitkár úrral, illetve a minisztériummal egy olyan beszélgetést, ami lehetővé tenné, hogy a közösségi szolgálat bekerüljön valamilyen m ódon majd ebbe a törvénytervezetbe. Meggyőződésem, hogy jól járnak a szakképzést választó diákok, hiszen míg ma csak a hiányszakmákban kapnak a tanulók ösztöndíjat, a jövőben pedig mindenki fog kapni ösztöndíjat, amelynek mértéke a tanulmányi eredménytől f ügg. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A FideszKDNP célja továbbra is az, hogy segély helyett munkát adjunk az embereknek, és elérjük a teljes foglalkoztatottságot, közben pedig napi tapasztalatunk, hogy egyre nagyobb a munkaerőhiány. Egyértel mű, hogy egy keresleti munkaerőpiac jobb kiszolgálása érdekében szükség van a szakképzés rendszerének újabb modernizálására. Erről szól tehát az előttünk fekvő törvényjavaslatcsomag. Ez a jogszabály szilárd alapokra épít. A gazdasági növekedés folyamatos, a munkanélküliség, tudjuk, drasztikusan lecsökkent, nőtt a foglalkoztatottság és nőttek a reálbérek is. A szakemberhiány azonban egyre kínzóbb, égető probléma, amelynek megoldása a keresletvezérelt, kimenetszabályozott, átdolgozott és komplex ismeretanyag ot nyújtó szakképzésben gyökerezik. Egy olyan változásról van szó, amelynek sikermutatója félreérthetetlen. A versenyképesség vagy növekedni fog, vagy nem, mi azon fogunk dolgozni, hogy az előbbi történjen, mert mint említettem, ez minden magyar állampolgá r messzemenő érdeke.
