Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 5. kedd - 90. szám - A szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - DR. VINNAI GYŐZŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
598 Ahogy államtitkár úr is említette az expozéjában, nagyon gyorsan változik a gazdaság, változnak a társadalmi viszonyok körülöttünk, és egy tudásalapú gazdaságot kell fölépíteni, egy olyan gazdaságot, amelyben ha jó az oktatási rendszer, jó a szakképzés, akkor az egyén lehet sikeres, ha megszerzi ezt a szakképesítést. Tehát jó a tanulónak, a diáknak, jó annak a családnak, ahonnan a diák jön. J ó lehet a gazdaság számára, hiszen ha egyre több szakember, egyre több szakképzettséggel rendelkező ember áll a gazdaság rendelkezésére, akkor az azt a folyamatot eredményezi, amit hallottunk az expozéban, hogy nő a foglalkoztatottság. 70 százalék fölött v agyunk, talán mondhatom, hogy a rendszerváltozás óta ez a legmagasabb. Talán még emlékeznek, hogy 1993ban 1,5 millió munkahely szűnt meg Magyarországon, egy nagyon nehéz helyzetbe került az ország, és mintegy 700750 ezer kényszervállalkozóról beszéltek a z akkori hírek, most pedig ott vagyunk, hogy több mint 4,5 millió ember dolgozik, és a foglalkoztatottság 70 százalék fölött van. És jó a társadalom számára, mert ha a munkaerőpiac így fejlődik, és hozzáértő, szakképzett emberek vannak, az hozzájárul a nem zetgazdaság fejlődéséhez. De nemcsak gazdasági értelemben gondolom ezt, hanem műveltségi értelemben is, hiszen a szakképzett munkaerő vagy a szakképzett ember tudja alkalmazni a modern technológiát, amely gyorsan, itt a szemünk előtt jelenik meg. A digital izációs tartalmat be tudjuk építeni ebbe a folyamatba. Csak hadd jegyezzem meg önöknek zárójelben, hogy egy autószerelőnek, mondjuk, 3040 évvel ezelőtt elég volt, hogyha megvoltak a szerszámok. Ma számítógépes ismeret nélkül nem tud létezni, hiszen a hiba kódokat, a hibafeltárást a számítógépen nézik meg először az autószerelők. Ez javítja a versenyképességet is. Hadd mondjam azt, hogy magában a törvényjavaslatban is benne van, de ahogy hallottuk az expozéban, 2011től folyamatos a szakképzés átalakítása, m egújítása, de benne van a biztos finanszírozás, amely működik, az oktatói megbecsülés - itt béremelés várható, és ennek a fedezete is megvan , a szakoktatók, mérnöktanárok, közgazdásztanárok, más szakemberek bevonása a képzésbe, tehát gyakorlati tudássa l rendelkező emberek bevonása a képzésbe, az állandó továbbképzés megteremtése - maga a törvény előír egy négyévente kötelező továbbképzést , az ágazati kompetenciák fejlesztése, az ágazati készségekfejlesztése. Ezek velem is azt mondatják, hogy valójában itt egy komoly változásról, mélyreható változásról, talán ki merem mondani, paradigmaváltásról is lehet szó. Melyek ennek a mélyreható változásnak az elemei? Először a szerkezete és utána a részletek. Az egyik az, hogy tartalmi kérdésekben is változik a k épzés. Változik a képzés tartalmi kérdésekben, ha ágazati alapkészségeket vagy ágazati kompetenciát fognak tanulni az első évben a szakképző iskolában, technikumban is, de a szakképző iskolában is. Az ágazatról való alapismereteket megtanulják, utána jön a szakirányú képzés, a szakmai képzés, amely mondjuk, egy hároméves szakképző iskolában tehát egy év ágazati alapozó ismerek vagy alapismeretek és két év szakirányú képzés. Ez nagyon lényeges, hogy tartalmilag is változik. Ott van a módszertan, hogy hogyan juttatjuk el ezt a tudást. És nemcsak elméleti tudásról beszélünk, hanem a gyakorlati képzésben a gazdasági élet szereplőivel, a kamarával, az ágazati készségtanáccsal, a szakképzési innovációs tanáccsal, a vállalati képzési tanáccsal, tehát sok olyan új i ntézmény van, ahol a gyakorlati szakemberek, a gyakorlatban élő szakemberek ott vannak és a gyakorlati képzést segíthetik. Ez a törvényjavaslat lehetővé teszi azt, hogy átlátható, átjárható legyen a rendszer. Hadd mondjam azt az átjárható rendszerre, hogy a technikusi képzés… Az iskolatípusról is szólt államtitkár úr, hogy gyakorlatilag két iskolatípust különítünk itt el: a technikumot és a szakképző iskolát. A technikum osztatlan képzésű lenne, ötéves képzés, tehát az érettségi után még egy év képzéssel le het technikusi oklevelet szerezni, és természetesen tovább lehet tanulni. Sőt, ha az öt év után olyan jó eredmények vannak, akkor a felsőoktatásban bizonyos szakterületen felvételi nélkül - talán ezt egy kicsit félve mondom ki - megfelelő eredmények alapjá n tovább lehet tanulni. Tehát átjárható ez a rendszer.
