Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 4. hétfő - 89. szám - Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik) - a miniszterelnökhöz - „A Magnitszkij-ügy margójára” címmel - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
419 csatlakoznak ehhez, hiszen egy rendkívül komoly és veszélyes bűnszervezetről van szó. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 2018 végén a magyar kormány megállap odást írt alá az Orosz Beruházási Bank magyarországi székhelye alapításáról, amelyben vállaltuk, hogy ezen bankhoz érkező minden alkalmazott adó- és járulékmentességet kap, diplomáciai mentességet élveznek. (16.10) Az Országgyűlés 2019… (Az elnök kikapcs olja a szónok mikrofonját.) ELNÖK: Ne haragudjon, képviselő asszony, három perc az ideje (Dr. VargaDamm Andrea: Jaj, elnézést, bocsánat! Írásban is megvan!) , és igazán, 54 másodpercig engedtem azt túlcsordulni, úgyhogy, ha megengedi… (Taps a Jobbik soraib an - Dr. VargaDamm Andrea a képviselőtársai felé: Teljesen azt hittem, hogy négy perc.) Az egészre négy perc időkerete van, tehát az egy perc válasszal is. Miniszter úré a szó. Parancsoljon, miniszter úr! SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : K öszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Köszönöm szépen, hogy felvetette ezt a témát. Az interpelláció írásbelisége miatt ezért aztán tisztában vagyok a kérdéssel is, még ha képviselőtársaim nem is, de majd a válaszból kikövetkezteti k, hogy mi lett volna a kérdése. Ön korrektül tájékoztatta a magyar Országgyűlést és a nyilvánosságot. Tehát az Egyesült Államok az elmúlt években valóban számos új jogalapot teremtett külföldi államok vagy más országok állampolgárainak vagy entitásainak s zankcionálására. Ezek közül az egyik jogszabály az ön által itt említett törvény, amely 2012től ad lehetőséget az Egyesült Államoknak más országok polgárainak vagy entitásainak szankcionálására. Tipikusan orosz kormánytisztviselők ellen használják ezt egy ébként. 2016ban az Egyesült Államok kongresszusa aztán módosította egyébként ezt a jogszabályt, így ez ennek megfelelő formában van jelenleg érvényben, és az ezen listán szereplő személyek és entitások körét évről évre felül is szokták vizsgálni. Természe tesen az Egyesült Államok által meghozott ezen jogszabály jogszabályi kötelezettséget más országok számára nem keletkeztet. Magyarországra az ENSZ, illetve az Európai Unió szankciós rezsimjei bírnak kötelező hatállyal. Mindezzel együtt tisztelettel tájékoz tatom önt, tisztelt képviselő asszony, hogy az úgynevezett Magnitprogram alatt szereplő 54 magánszemély közül a magyar konzuli információs rendszerben egyetlenegy személy sem szerepel. Tehát velük kapcsolatban a konzuli információs rendszerben adat nem ke letkezett. Emellett pedig szeretném önt tájékoztatni az itt most ugyan el nem hangzott, de írásban leadott, a Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatos kérdésekről. A Nemzetközi Beruházási Bank egy olyan bank, amelynek összesen kilenc ország a tulajdonosa. A kilenc ország többsége – öt - tagja az Európai Uniónak és a NATOnak is. És ez az öt EU- és NATOtag - jelesül Magyarország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia és Bulgária - összességében 52,1 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkezik a bankon belül . Tehát a négy nem EU- és NATOtag - Oroszország, Mongólia, Vietnam és Kuba - kisebbségben van, a szavazatokból, illetve a tulajdonosi szerkezetből 47,9 százalékkal rendelkeznek. Tehát szeretném még egyszer aláhúzni, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank egy t öbbségében EU- és NATOtagállamok által birtokolt bank. Ráadásul a Nemzetközi Beruházási Banknak a Magyarországra, jelesül Budapestre költözött globális központja pontosan olyan kiváltságokkal és mentességekkel rendelkezik, mint a Budapesten működő, szeren csére egyébként meglehetősen nagy számú nemzetközi szervezet. Tehát hozzájuk képest semmifajta pluszjogosultsággal nem rendelkeznek. Másrészt szeretném önt tájékoztatni arról is, hogy a NATOtagországok, köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vonatkozó szolgálataival is napi kapcsolatban vagyunk annak
