Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
282 elköltéséről, és ezt a számot még összehasonlítottam az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügy éves keretével, az pedig 2434 milliárd forint volt 2018ban. Ez azt jelenti, hogy a komplett, teljes egészségügyre ától zéig csak kétszer annyit költünk, mint a Miniszterelnökségre és társult csapatára. Tehát nagyonnagyon kérek mindenkit a kormányzat részéről, néha hasonlítsa össze ezeket a számokat, mert az elképesztően szégyen, hogy am it csak ez a pénzköltő automata Miniszterelnökség és társai költenek, az 500 milliárddal több, mint a teljes önkormányzati szektor, feleannyi, mint a teljes egészségbiztosítási szektor, két és feleannyi, mint a teljes Emberi Erőforrások Minisztériumához ta rtozó közszféra teljes költése. Ezek az összehasonlító számok azért fontosak, mert ezekben a részletekben rejlik az, hogy az a nagy hurráoptimizmus, amit mi minden áldott nap itt a teremben meghallunk a kormány képviselőitől, mégis mennyire nem annyira tök életes. Az előbb független képviselőtársam szólt pár szót a nyugdíjkérdésről, és ez mindig elindítja bennem azt, hogy ezt a kérdést én is szeretném górcső alá venni. Állandóan - egyébként ma is éppen - a Portfolio ír arról, hogy nem lehet fenntartani ezt a nyugdíjmértéket, valamit kell csinálni, és természetesen mindig a nyugdíjkorhatár emelésére hegyezi ki, de én azt szeretném mondani, hogy a számok nem diktálják azt, hogy ebben azért ilyen erőteljesen gondolkodni kell. Először is Magyarországon, ahogy mon dta az előbb képviselőtársam, a férfiak 20 százaléka nem éri meg a nyugdíjkorhatárt. A magyar nyugdíjasok átlagosan 16,5 évet élnek mindössze a nyugdíj után, míg az uniós átlag 19,8 év. Tehát már most jelzem, mivel pontosan tudom, hogy a jelen lévő államti tkár úr lenne az, akinek majd valaha egy ilyen szándékot meg kellene ideologizálni, és Banai államtitkár úr mindent és mindennek az ellenkezőjét valami elképesztő, fantasztikus hitelességgel tudja megtámogatni… (Banai Péter Benő közbeszól.) Nem, mindig tal ál adatokat - nem megsérteni akarom , amivel akár ezt vagy akár azt meg tudja indokolni. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ez így van.) Bocsánatot kérek, de úgy látom, ez az egész ellenzék egyöntetű álláspontja. Tehát mit akarok ebből kihozni? Azt akarom eb ből kihozni, hogy egyrészről addig meg ne merjenek ilyet tenni, amíg az uniós átlagot a nyugdíj utáni megélt életkor el nem éri. A másik, hogy soha nem nézzük azt meg, hogy a nyugdíjasok száma bizonyos időtávlatban mennyivel növekedett. 17 év alatt 3,8 szá zalékkal emelkedett mindössze a nyugdíjasok száma. Egy ilyen költségvetésű országban, ilyen óriási adó- és járulékbevételekkel bíró országban 17 év távlatában 3,8 százaléknyi populációnövekedés kifizetése egyáltalán el se indíthatna ilyen gondolkodásmódot. Tehát azért hozom ezt szóba, mert egyszer ez ide fog kerülni, tehát pontosan érezzük, hogy azért íratnak hétről hétre ilyen cikkeket, hogy az emberek szokják ezt a gondolatot. Hát, ne szokják, nem szabad szokniuk ezt a gondolatot! Még egyet hadd mondjak! Míg 17 év távlatában 3,8 százalékkal emelkedett a nyugdíjasok száma, addig 8 év alatt 63 százalékkal emelkedett az átlagbérek mértéke. És mivel az átlagbérek után lineárisan fizetjük százalékosan a nyugdíjjárulékot, az természetes, hogy bár volt némi, nagy on alacsony nyugdíjjárulékcsökkenés, a munkáltató részéről mindenképpen, de az sem olyan mértékű, hogy a 63 százalékos átlagbéremelkedés ne tudná fedezni a 17 év távlatában való 3,8 százalékos nyugdíjasszámemelkedést. Még egyet hadd mondjak! Ennek az or szágnak a közélete és a munkáltatói morálja, a dolgozók túlterhelése gyakorlatilag öli az embereket. Tehát Magyarországon azért beteg ennyi ember, egész alacsony kortól kezdve, mert a betegségeik nagyrésze pszichoszomatikus eredetű, és amíg a közállapotok, a közélet és a munkáltatói morál ellene megy annak, hogy az emberek, ha lehet, egészségesen érjék meg a nyugdíjkorhatárt, addig, jelzem a kormánynak, ne merjen erről a kérdésről gondolkodni! Bőven van forrás a költségvetésben túlzott eladósodottság nélkül is arra, hogy a magyar idős, egész életet ledolgozott embereket tisztes nyugdíjbameneteli lehetőség, mind a kort, mind a mértéket illetően megillesse.
