Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): - ELNÖK: - DR. HORVÁTH ILDIKÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
280 az egészségügy testén, amikor megszüntetett 16 ezer aktív ágyat, amikor elbocsátott 6 ezer egészségügyi dolgozót, elvett az egészségügyi dolgozóktól egyhavi bért, bevezetett vizitdíjat, kórházi napidíjat, amit bizony nagyon nehéz vis szapótolni, és bizony nagyon nehéz egy olyan kormányzást és olyan egészségügyi tervezést végezni, hogy évről évre, napról napra gyógyítsuk a sebeket, és évről évre, napról napra az egészségesebb Magyarország irányába mozdítsuk az országot. Az OECD adatai s zerint az egy főre jutó egészségügyi kiadások reálértéken számítva 2003 és 2009 között csökkentek. Magyarország volt az egyedüli ország, ahol csökkentek, átlagosan évente 0,4 százalékkal. Amit azóta tesz a 2010 óta regnáló kormányzat, az egy másik irány. N em elvesz 600 milliárd forintot, hanem hozzátett több mint 600 milliárd forintot, egész pontosan 2010hez képest 2019re 647 milliárd forintot tett az egészségügybe. Nem elzavar az országunkból orvosokat és nővéreket, hanem visszahív azzal, hogy a megbecsü ltségüket, az élet- és munkakörülményeik állapotát javítja, és azt az elkötelezettséget, amit már megmutatott az elmúlt években, tovább fogja folytatni. Ebben már elköteleződött a szakdolgozói béremelés tekintetében, hogy 2016ról 2018ra nemcsak úgy emelt e a béreket, hanem elköteleződött, hogy 2019cel újabb 72 százalékos béremelést folytasson. 201617ben nemcsak összesen 57 százalékkal emelte az orvosok, szakorvosok bérét, hanem elköteleződött abban, hogy a következő négyéves időszakban is lesz orvosbére melés. És nemcsak úgy, hogy olyan ösztöndíjrendszert állított össze a fiatal végzős orvosoknak, hogy ne az történjen, mint az MSZPkormányzat által itt hagyott országban, amikor a frissen végzett orvosok körülbelül 40 százaléka volt az, kevesebb, mint mind en második orvos, aki beállt a magyar egészségügyi intézményrendszerbe, hanem örülhessünk annak, hogy az itt végzett orvosaink, itt végzett fiatal orvosok itt maradnak és beállnak az ellátórendszerbe. Idén már azt tudhatjuk magunk mögött, hogy több mint 70 százalékuk valóban az egészségügyi ellátórendszer részeként kíván dolgozni. Meggyőződésem, hogy nem véletleneken múltak, hanem a tervezett, elkötelezett munkán, hogy évről évre nőtt a magyar embereknek az egészségben várható eltölthető élettartamuk, és nő tt a várható élettartamuk, férfiakban, nőkben egyaránt, a férfiakban nagyobbat, a nőkben a férfiakhoz képest kisebbet, de abszolút számban így is nagyobbat tudtunk lépni. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a munka úgy tud megtörténni, hogy a különböző pillér eken egyaránt előremutató tevékenység van. Fókuszba állítottuk a megelőzést, fókuszba állítottuk azokat a programokat, amelyek építenek arra, hogy az emberek a saját egészségükkel mint egy kinccsel bánjanak, arra vigyázzanak, és ehhez kellő tudatossággal l egyenek. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy az alapellátás fejlesztésébe a mostani második meghirdetett programunkkal, a „Három generáció az egészségért” programba 10 milliárd forinttal többet tudunk beletenni. Nagyon fontosnak tartom azt, amit említett a k épviselő asszony a fogorvosok bérével kapcsolatban. A fogorvosok olyan magánvállalkozók, akik maguk is tudják, hogy nem sztrájkot hirdettek, hanem fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy az alapellátásban egységes szemlélettel kell lenni a rendszerben. Ez t elfogadta a vezetés, ezt az egységes szemléletet képviseljük, és megegyeztünk a fogorvosokkal abban, hogy milyen lépcsőket fogunk a következő években folytatni. És bízunk benne, hogy ők is elkötelezetten dolgoznak azért, amire egyébként az alapellátás vé gzésekor fogadalmat tettek, elköteleződtek, szerződést írtak alá. Kiemelten fontosnak tartom, amit említett és amire utalt, de nem úgy van. 2010 óta Magyarországon a krónikus betegségben elhunytak száma 17 százalékkal csökkent. Azokban a mutatókban sokkal gyengébben szerepeltünk az ezt megelőző időszakban, ami arra utal, hogy az egészségügyi ellátórendszer működése javul, és jobban szolgál ahhoz képest, mint amilyen állapotban ez volt 2010 előtt. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy ez a változás, a króni kus betegségben elhunytak számának a csökkenése olyan helyzetben jön létre, amikor a várható élettartam nő. Köztudott, hogy nemcsak nálunk, hanem szerte a világban egyre több idős ember él, és hogy egyre jobb életminőséget tud számukra biztosítani az egész ségügyi ellátórendszer
