Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
272 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Akkor most kizárólag csak szakmai alapon szeretnék hozzászólni, és mivel megígértem, hogy az egészségüggyel k apcsolatban, akkor próbálok csak a tényekre, a számokra hivatkozni, hogy mi is történt 2018ban. A zárszámadás esetleges pozitívumai mellett is jól mutatja a kormány egészségügypolitikájában uralkodó fejetlenséget és a hosszú távú tervezettség hiányát a 2 018as zárszámadás. Az elején említett tervezettség hiánya jól szemlélteti, hogy a főbb számok vonatkozásában a 2018. évi költségvetés zárszámadása jelentős mértékben eltér a költségvetés 2017ben elfogadott számaitól. Elsőként az egészségügyi intézményekb en a dolgozók bérére érdemes felhívni a figyelmet. Az elején leszögezem, lehet, hogy még úgy tűnik, hogy pozitív, amit el fogok mondani, de majd ki fog derülni, hogy az a tervezetlenséget és a szervezetlenséget vetíti elő, amit a számok tükröznek. Látható, hogy a költségvetés 289 milliárdja és a zárszámadás 329 milliárdja között 40 milliárd forint különbség van. Ez több mint 10 százalékos eltérés. Ennek az eltérésnek az alapvető oka nemcsak az, hogy a béremeléseket év közben átütemezték, hanem az is, hogy a költségvetésben a béremelés mértéke eleve megalapozatlan volt. Fontos kiemelni azt is, hogy a 2018. évi költségvetéshez benyújtott MSZPs módosító javaslatban az egészségügyi dolgozók bérére 352 milliárd forint forrást biztosítottunk volna. Ennek az elfog adása esetén a béremelések tavaly végrehajtott mértékére teljes egészében fedezetet biztosított volna, sőt magasabb szintű béremelésre lehetőséget biztosított volna a költségvetésben. Amit azonban az előzőekből a leglényegesebb kiemelni, az, hogy az MSZP m ódosító javaslatában az egészségügyi dolgozók bérére fordított összeg sokkal közelebb áll a végrehajtott költségvetés számaihoz, mint a Fidesz által 2017ben benyújtott törvényjavaslat. Röviden összefoglalva tehát az mondható el, hogy az MSZP által benyújt ott egészségügyi módosító javaslat sokkal megalapozottabb, a valósághoz közelebb álló, az egészségügyi ágazat igényeinek sokkal inkább megfelel, mint a Fidesz javaslata ezen a téren. Az MSZP által javasolt zárszámadáshoz képest számított többlet pontosan a z olyan visszásságok kiküszöbölésére lett volna alkalmas, mint amelyek a fideszes béremelések kapcsán megfigyelhetőek voltak. Ezek a visszásságok akkor voltak megfigyelhetőek, amikor a béremelésben érintett egészségügyi dolgozók, leginkább az egészségügyi szakdolgozók alapbére nem érte el a szakmai bérminimumot. Ebben az esetben ugyanis a bére nem növekedett, hiszen a béremelés az alapbérre vonatkozott. Pusztán csökkent az alapbér és a bérminimum közötti különbség, de mivel a törvény erejénél fogva a bérmin imumnál nem kereshetett kevesebbet a dolgozó, így ez érdemi béremelést nem jelentett. Ez a probléma több mint tízezer egészségügyi dolgozót érintett a 2018as költségvetésben. Az egészségügyi intézmények dologi kiadásának körében még a fentinél is drasztik usabb különbség látható. A költségvetés 234,5 milliárdja és a zárszámadás 310 milliárdja közötti drasztikus különbség 75,5 milliárd forint. (16.20) Ez 32 százalékos különbséget jelent a költségvetésben tervezett összeghez képest. Ennek a különbségnek az elsődleges oka a kórházak évenkénti eladósodása, illetve az adósság év végi törlesztése. Látjuk évről évre, hogy ez mekkora problémát okoz a költségvetésnek, de hogy mekkora problémát okoz a kórházaknak és ezen keresztül az orvosoknak és a betegeknek. Ez a 2010et követő egészségügyi politika sajátosságának tekinthető megoldás azt eredményezi, hogy a kórházak minden évben 4060 milliárd forintnyi adósságot halmoznak fel az év végére. A Magyar Nemzeti Bank által kiadott versenyképességi programból egyértelmű en látszik, hogy a kórházak adóssága 2010 után növekedett meg ilyen drasztikus mértékben. Ezen szempontok alapján tehát érthető a költségvetés és a zárszámadás közötti különbség, azonban a korábban említett tervezetlenség egyik legkirívóbb megnyilvánulása, hiszen az látható,
