Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
234 A következő, negyedik dolog pedig a költségvetés végrehajtásának részleteit illeti. Talán az egyik tényezőre már utaltam: a nettó átlagkeresetek 11 százalékkal bővültek. Z. Kárpát Dániel képviselő úr azt kérdezte, hogy az infláció ezt mennyire es zi meg. Ha a forint gyengül, az az árakban tükröződhet, és ezért a keresetek reálértékére is figyelnünk kell. Tisztelettel azt tudom önöknek jelenteni, hogy a nettó átlagkeresetek 11,3 százalékos bővülése mellett az infláció 2,8 százalékos volt, ez körülbe lül 8,5 százalékos reálértéknövekedést jelent az átlagos bérekben. Ez gyakorlatilag egyhavi pluszbér reálértékben. Én azt gondolom, hogy ez önmagában egy dicséretes, európai szinten kimagasló mutató, és ha mellé vesszük azt, hogy nem egyedi reálbéremelke désről számoltunk be 2018 tekintetében, a megelőző években is egy érdemi reálbérnövekedést láthattunk, és a 2019es év eddigi adatai alapján is ugyanezt látjuk, akkor, azt gondolom, méltányolható ez a mutató. Tóth Bertalan képviselő úr úgy fogalmazott, ho gy az adóztatás soha nem ért el ilyen szinteket, például személyi jövedelemadóból többet fizetünk be. Ha itt lenne a képviselő úr, akkor megkérdezném tőle, hogy az általa fizetendő adókulcs növekedett vagy csökkent; hogy családi kedvezményt igénybe vett va gy sem; és ezzel együtt az általa fizetendő személyi jövedelemadó összege növekedette vagy sem. Valószínűleg azt látnánk, hogy a képviselő úr által fizetett személyi jövedelemadó összege is növekedett, de nem azért, mert az adókulcsok növekedtek, hanem me rt az ő jövedelme növekedett. Én azt javasolnám, hogy konzultáljon Mellár professzor úrral, aki elmondta, hogy igen, a személyi jövedelemadó bővülésénél azzal számolnak, hogy többen adóznak, és fehéredett is a gazdaság; szerintem a foglalkoztatás területén is. Mellár képviselő úrnak azon megállapításával már vitatkoznék, és itt megint Tóth Bertalan képviselő úr szavaival is vitatkoznom kell, miszerint 2018 az igazságtalanság költségvetése volt, a társadalmi egyenlőtlenségek nőttek. Tóth Bertalan elnök úr úg y fogalmazott, hogy a kiváltságosok jól járnak, akinek kevés van, annak pedig kevesebb jut. Kérem szépen, a 2018as zárszámadás számai ezt tényszerűen nem támasztják alá. De akkor tisztelettel azt kérem ezen megállapítások után, hogy adatokkal támasszák al á, hogy miről beszélnek. Elnézést, azért vagyok ilyen kategorikus, mert nézzük meg, hogy a minimálbérek hogy alakultak… (Dr. Mellár Tamás közbeszól.) Nézzük a deciliseket, professzor úr, nézzük a deciliseket! Akkor emlékezzünk arra, hogy volt egy már idéze tt hatéves bérmegállapodás, amely arról szólt, hogy 2017ben és 2018ban a minimálbér és a garantált bérminimum növekedik. Mit jelentett ez? A minimálbér 8 százalékkal növekedett 2018ban, a megelőző év 12 százalékos bővülése után, a garantált bérminimumná l pedig azt jelentette, hogy 12 százalékkal bővült 2018ban, a megelőző év 25 százaléka után. Most akkor nézzük mellé az adókat és a családi kedvezményeket. Hadd mondjak önöknek összesített adatokat, és hadd mutassam be a 2002 és 2010 közötti statisztikáka t! Egy minimálbéresnek, akinek nem volt gyermeke, 2002 és 2010 között a reáljövedelme - adózást, inflációt figyelembe véve - 5,8 százalékkal növekedett, 2010 és 2019 között 36,1 százalékkal növekedett. Egy háromgyermekes minimálbéres tekintetében, ugye, ön ök beszélnek mindig társadalmi felzárkózásról, szegényekről: 2002 és 2010 között annak a minimálbéresnek, akinek három gyermeke volt, a reáljövedelme 7,6 százalékkal csökkent, 2010 és 2019 között pedig 99 százalékkal reálértéken növekszik. Tehát egyszerűen a ténybeli számokban az az állítás, azt gondolom, nem támasztható alá, amit önök e tekintetben megfogalmaztak. Tóth Bertalan képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a nyugdíjasok hiteleztek a költségvetésnek, mert az infláció máshogy alakult, mint ahogy tervez tük. Elhangzott többször, hogy 3 százalék volt a tervezett infláció, eszerint emelkedtek a nyugdíjak, az átlagos, átfogó infláció 2,8 százalék volt, a nyugdíjasindex a KSH adatai alapján 2,7 százalékos, tehát a nyugdíjak reálértéke kismértékben 2018ban nö vekedett, és ezen túl került sor nyugdíjprémium és Erzsébetutalvány kifizetésére. Ami a költségvetés végrehajtásán belül az egészségügy és az oktatás területét illeti: kétségtelen tény, hogy ezeken a területeken is, mint számos területen, nagyon sok felad atunk van, nagyon sok dolgunk van. De azok az állítások, amelyek arról szólnak, hogy ezek az ágazatok voltak kárvallottjai a 2018as költségvetés végrehajtásának, vagy a sokszor elhangzott relativizált forráskivonásokról
