Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
231 BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is engedjék meg, hogy a vezérszónoki hozzászólásokat követően megköszönjem a költségvetés végrehajtása kapcsán elmondott pozitív, elismerő s zavakat. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a vezérszónoki hozzászólások között voltak olyanok, amelyek talán tárgybeli tévedésből indulnak ki, vagy amelyek meglátásom szerint csúsztatásokat tartalmaznak, ezért engedjék meg, hogy most a vezérszónoki hozzászólás ok után ezekre a hozzászólásokra reagáljak. Azzal kell kezdenem, hogy véleményem szerint a zárszámadásitörvényjavaslat vitája arról szól, hogy a költségvetés elfogadásakor meghatározott célokat el tudtuke érni és a költségvetés végrehajtása a törvényi re ndelkezésekkel összhangban történte vagy sem. A célok tekintetében négy mutatót emelnék ki, amelyekről a vezérszónoki körben sok szó esett. Először is: gazdasági növekedés. A tervezett 4,3 százalékos bővülés helyett 5,1 százalékkal bővült a magyar gazdasá g. Másodszor: a tervezett hiány az uniós módszertan szerint a GDP 2,4 százaléka helyett 2,3 százalékban teljesült. Harmadszor: az adósságráta a tervezettet meghaladó mértékben, a 2017 év végi 72,9 százalékról GPDarányosan, uniós módszertan szerint 70,2 sz ázalékra mérséklődött. Negyedszer: mindezek a pozitív makrogazdasági folyamatok véleményem szerint a mindennapokban is érezhetők voltak. Míg a költségvetés tervezésekor azt feltételeztük, hogy a nettó átlagkeresetek 8,8 százalékkal bővülnek, ehelyett arról tudok beszámolni önöknek, hogy az átlagkeresetek emelkedése 11 százalékos volt. Engedjék meg tehát, hogy erre a négy tényezőre fókuszálva reagáljak az elhangzottakra! Növekedés: többen mondták, hogy egyedi hatások határozták meg a gazdaság bővülését, nem történt szerkezeti változtatás, régiós országokhoz képest elmaradás, lemaradás érhető tetten. Ami az egyedi hatásokat illeti, valóban, ahogy Mellár Tamás fogalmazott, 2013 óta halljuk ezt. 2013 óta minden évben valamilyen egyedi oknál fogva a magyar gazdas ág bővülése meghaladja az Európai Unió átlagát. Azt gondolom, hogy szavaimból talán az irónia is kihallatszódott. Valóban vannak egyedi tényezők, de azt gondolom, hogy hosszú éveken keresztül az nem lehetséges, hogy csak a véletlennek köszönhető az, hogy a magyar gazdaság bővülése meghaladja az Unió átlagát. Ismerjük a 2019 első féléves számokat is: 5 százalék fölött bővült a magyar gazdaság. Tudjuk azt, hogy minden ciklus a gazdasági törvényszerűségek szerint egyszer véget ér. Látjuk, hogy a világgazdaságb an milyen folyamatok vannak, mégis azt gondolom, hogy az Unió átlagát meghaladó növekedés jellemezheti a 2019es évet is. Nincs szerkezeti változás - ezt Z. Kárpát Dániel képviselő úr mondta. Azt gondolom, pusztán az a tény, hogy ma több mint 800 ezerrel n agyobb a foglalkoztatottak száma, mint volt egy évtizeddel ezelőtt, azt mutatja, hogy a magyar gazdaság más szerkezetben működik. Ha megnézzük, hogy az egyes ágazatok hogyan járulnak hozzá a gazdaság bővüléséhez, akkor azt tudjuk elmondani, hogy jelentős s zerkezeti változás volt, nem egyegy ágazat húzza a magyar gazdaságot. Abban képviselő úrnak igaza van, és erre Mellár Tamás képviselő úr is utalt, hogy a növekedésnek újabb és újabb csatornáit kell megtalálnunk. Hogy a foglalkoztatottak száma jelentősen b ővült: tudjuk, hogy ma a bővülés egyik korlátja a képzett munkaerő rendelkezésre állása. Épp ezért fontos az, hogy a termelékenységet tudjuk javítani, és a 2016os többéves bérmegállapodás pont ezt célozza. Nem a kormányzat mondta, hanem a munkaadók és a m unkába állók képviselői mondták azt, hogy ez a megállapodás, amely, azt gondolom, gazdaságtörténeti jelentőségű megállapodás volt, ez a megállapodás a magyar gazdaság szerkezeti javítását, a termelékenység növelését vetíti előre, hiszen a bérek emelkedésén keresztül, az adócsökkentések mellett rákényszeríti a hatékonyságnövelésre, a termelékenység bővítésére a vállalkozásokat.
