Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 11. szerda - 103. szám - Napirend utáni felszólalások: - DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz):
2287 Ezzel a mai napirendi pontjaink tárgyalásának a végére értünk, most a napirend utáni felszólalások következnek. Elsőként napirend utáni felszólalásra jelentkezett Fazekas Sándor képviselő úr: „Magyarokról és Kunokról!” címmel. Öné a szó, képviselő úr. DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miután az elmúlt években örvendetesen erősödtek a kapcsolatok Magyarország és a különböző türk, illetve török államok között, meggyőződésem, hogy érdemes röviden visszateki ntenünk akár nagyobb időtávlatban is a kapcsolatokra és a közelmúltbeli fejleményekre. Ez azért is indokolt, mert a Türk Tanácsban velünk együtt részt vevő országok dinamikusan fejlődnek, fontos partnereink, és rokoni szálak is fűzik őket a magyarországi k unokhoz. Mint nagykunsági, karcagi lakos, a Kunszövetség tiszteletbeli elnöke, ezúton is szeretném kifejezni elismerésemet és köszönetemet Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és a magyar kormánynak azokért az erőfeszítésekért, amelyeknek köszönhetően erősödt ek a kazah, azeri, török, kirgiz és más relációkban is a kapcsolataink. A magyarsághoz keleti vándorlása során már több mint egy évezreddel ezelőtt jó néhány dokumentálhatóan türk eredetű és nyelvű népcsoport csatlakozott, elég a kabarokra gondolnunk. A ma i nagykunok és kiskunok ősei a tatárjárás időszakában találtak új hazát Magyarországon. Kötöny hun király leghűségesebb hívei, mintegy 40 ezer család 1239 húsvétján nyertek bebocsátást a Radnaihágónál IV. Béla királyunktól. Mint csatlakozott népelem, akik sosem kerültek jobbágysorba, erősítették új hazájukat, hűek voltak a királyhoz, és autonómiájukért cserébe vérükkel adóztak. Évszázadokon keresztül - igazi kun makacssággal - részt vettek a magyarság valamennyi szabadságküzdelmében. Letelepedtek, falvakat és városokat építettek, és átvették a magyarság kultúráját és nyelvét, de mindmáig megőrizték identitásukat és becses nyelvemlékünket, a kun Miatyánkot. A török idők végeztével elvesztették függetlenségüket és földtulajdonukat, de azt a redempció révén gy akorlatilag visszavásárolták. Saját népművészetünk, népszokásaink, jogrendszerünk, kultúránk és műveltségünk évszázadokon keresztül biztosította megmaradásunkat. A ma is erős nagy- és kiskun közösségek a Kunszövetségbe, melynek elnöke F Kovács Sándor orszá ggyűlési képviselő, illetve önkormányzati szinten a Kun Összefogás Konzorciumba tömörültek. Időszakonként nagy- és kiskun kapitányokat választanak, sőt jász testvéreinkkel együtt már évek óta főkapitányok is erősítik összetartozástudatunkat. Büszkék vagyu nk arra, hogy Nurszultan Nazarbajev, Kazahsztán alapító államelnöke elfogadta felkérésünket, és így mint tiszteletbeli kunkapitány jelképesen valamennyi kun vezetője is egyben. A Nagykunság fővárosában, Karcagon Varga Mihály pénzügyminiszter úr kezdeményez ésére 25 éve nyílt meg a kazah konzulátus, amely kitüntető elismerést és diplomáciai kapcsolatot is jelent. Horváth László tiszteletbeli konzul önzetlen segítőivel együtt évtizedek óta folytatja azt a munkát, amelyet a karcagi turkológus, Mándoky Kongur Is tván kezdett a kunkipcsak - hiszen ez a kifejezés ugyanazt jelenti - kapcsolatépítésben. Mindenképpen új fejezetet nyit az, hogy Magyarországon a Türk Tanács irodát nyitott, és ez egyben lehetőség is kapcsolataink és rokoni szálaink erősítésére. Valamenny i kun nevében ezúton is szeretném megköszönni Orbán Viktor miniszterelnök úr támogatását a türk képviselet ügyében, illetve azt, hogy mint kun származású ember mindig kiemelten kezelte a kazahmagyar kapcsolatokat és a kun emberek ügyét. Egyúttal valamenny i büszke kun érzésű ember nevében visszautasítom azokat a méltatlan támadásokat, amelyek egyes ellenzéki politikusok részéről érték a kormányt és a nagy- és kiskunokat, akik tudományosan bizonyíthatóan a kipcsak népek közé tartozó kazahok, üzbégek és kirgi zek magyarországi rokonai, és mindig hű állampolgárai voltak Magyarországnak.
