Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 10. kedd - 102. szám - A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló előterjesztés kivételes eljárásban történő összevont vitája - FEKETE PÉTER, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
2194 Ma már egyre inkább a parlagiságnak nem égi mása, hanem maga a parlagiság tombol a deszkákon. Sütő András drámájában sok indulatszó elhangzik, átkok megannyi formája, de egy se szennyes, egy se mocskos. Az ő költőid rámai írásművészetének ereje, képzelete van ahhoz, hogy a szélsőséges indulatokban is a nyelv a maga emelkedettségében fejezze ki hőseinek keserűségét. Ez a mai harsogó, csápogó, idegrángásos, lélektelen fogyasztói társadalom diszkóival, hamburgerjeivel, d rogos, alkoholos tömeghisztériájával mint a hínár húz le tartalmatlan, csenevész élet mocsarába. Az így elsatnyult testben milyen lélek lakozhat? Márpedig Magyarországnak testben és lélekben is erős, egészséges keresztény ifjúságra és családokra van szüksé ge. Ha fenn akarjuk tartani, ha fenn akarunk maradni a jövő századokban, az évezredekben. Mert mi végre vagyunk a világban? Hogy valahol otthon legyünk benne. Ez a valahol itt van a talpunk alatt. Magyarország”. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 1986ban írta ez t Sinkovics Imre, és a gondolatai most, az idei esztendőben, ennek a törvénynek a benyújtásakor érvényesek az én gondolataimra is. Magyarország felelősséget vállal a nemzeti kultúra megőrzéséért és a nemzeti identitás megerősítéséért, amely keretében bizto sítja a nemzeti kultúra és a kulturális értékek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét és megőrzését a jövő generáció számára, a magyar állampolgárok számára a kulturális alapellátást, a nemzet szellemi és közösségi fejlesztését a kulturális közszolgáltatásokon keresztül, továbbá támogatja az olyan új, kiemelkedő kulturális értékek létrehozását, amelyek az innováción keresztül hozzájárulnak a kreatív ipar, valamint a nemzetgazdaság teljesítményének fokozásához. Ezzel párhuzamosan a kormányzat nemzetstratégiai dim enzióba emelte a kultúrpolitikai célokat, amelyek elsősorban az ehhez illeszkedő kulturális intézményrendszeren keresztül valósíthatóak meg. Célunk egy olyan intézményrendszer és finanszírozás kialakítása, amely illeszkedik a XXI. század második évtizedéne k végére átrendeződött kulturális folyamatokhoz, alkotói igényekhez. E kötelességeinek eleget téve az Országgyűlés a nemzeti kultúra erősítése érdekében meghatározza a kultúrstratégiai intézmények körét, és létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot. Tisztel t Hölgyeim és Uraim! A kultúrstratégiai intézmények felsorolását önök megtalálták a dokumentumban, kérem, engedjék meg, hogy ne olvassam fel őket. De beszéljünk arról, hogy ezek az intézmények mit is fognak tenni, miért is lettek kiemelve. Hiszen olyan int ézményekről van szó, amelyek eddig is elláttak olyan stratégiai szerepet, amely hatással volt, hatással lehetett a szakágazatokra. Jól látszik, hogy a művészetek különböző ágaiban, a kultúra különböző ágaiban határoztuk meg a csúcsintézményeket: Nemzeti Sz ínház, Operaház, Magyar Nemzeti Múzeum, Széchenyi Múzeum (sic! ). Ezek az intézmények biztosítják a nemzeti identitás erősítését, a jövő nemzedékek kulturális nevelését. Hálózatot fognak építeni, alkalmasak arra, hogy a saját példájukkal megmutassák a szaká gazatukban lévő intézményeknek, hogy milyen úton kell dolgozni. Alkalmasak arra, hogy szakmai kapcsolatot tartsanak fenn a többi kulturális szakágazat intézményeivel. És talán az egyik legfontosabb vívmány, hogy elértük, hogy módszertani és tudományos fela datok ellátására is alkalmasak legyenek, képesek legyenek elméleti kutatások végzésére. (19.50) A kulturális ágazat tekintetében szakfeladatkiosztásra, pályázatkiírásra is felhatalmazást fognak kapni ezek az intézmények. A határon túli magyar közösségge l, közösségekkel és a nemzetközi szakmai szervezetekkel fogják tartani a kapcsolatot. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A nemzet kultúrstratégiai intézményei között, talán látták, az egyik legerősebb szelet, talán a legtöbb intézmény az előadóművészet területén jelent meg, Magyarországnak az előadóművészet területén egészen hihetetlenül erős intézményrendszere van. Két fontos, erős, stabil bástyát emelnék ki, amelyre büszkék lehetünk, és amely meghatározza az előadóművészeti életünket. Az egyik, amelyik a stab ilitást, az állandóságot és a tradíciót jelenti, ez a kőszínházi struktúránk; nincs még egy olyan ország Európában, amelynek ilyen erősen épített, ilyen
