Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 24. csütörtök - 87. szám - A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
216 Ezt elsősorban azért bírálom, mert ennek az a következménye, hogy a parlament, amelyet megbíznak azzal, hogy felügyelje mindazt, amit önök tesznek, ez alól a parlamenti ellenőrzés alól teljesen kivonták ezt a költekezést, és éppen ezért nem is érthetek egyet ezzel, hiszen a véleményünket sem kért ék ki, ebben parlamenti vitát nem óhajtottak lefolytatni, ezt az 1200 milliárd forintot önök saját kényükkedvük szerint és megítélésem szerint rosszul költötték el. A bevételek gyors emelkedését elsősorban a tervezettnél dinamikusabban emelkedő foglalkozt atási és jövedelemkiáramlás volt egyébként az, ami okozta, de mivel a költségvetési kiadásokról a kormány év közben gyakorlatilag, mint ahogy említettem, saját hatáskörében dönthet, nap mint nap tapasztaljuk és látjuk a Magyar Közlönyben megjelenő számokat . Ez, ahogy mondtam, lehetetlenné tette az Országgyűlés ellenőrzési funkcióját. Az év során a hiány az európai uniós támogatások megelőlegezése miatt volt vészesen magas, és ennek, mondhatnám, hogy a szerencsés megoldása következett be decemberben. Ezzel e gyütt ne menjünk el amellett, hogy azoknak a szabálytalanságoknak, amiket az EUforrások elköltésének során követtek el, milyen következményei vannak, és kikkel fizettetik meg. Az egyik ilyen az Eliosprojektekkel kapcsolatos döntés: 15 milliárd forintot s enki nem volt hajlandó kifizetni ez után a korrupt felhasználás után, éppen ezért ezt a magyar emberek, a magyar vállalkozások adóbefizetéseiből kellett megfizetni. Önök ezt kifizették, ahelyett, hogy egyébként azokon hajtanák be, akik ezt elkövették, mert egyébként semmilyen értéket nem termeltek, és a 15 milliárd forintot pedig önök jogtalanul kifizették ebből a költségvetésből. Ennek ellenére az éves deficit több mint 30 százaléka, mint ahogy mondom, az EUtranszferek megelőlegezéséből származott; a pénz forgalmi hiány a nagy bevételi többlet ellenére 50 milliárd forinttal lett magasabb az előirányzottnál, vagyis a többletbevételeket a kormány erősen vitatható célrendszer alapján elköltötte - ezt az összefoglalást szeretném mondani önöknek. A pénzforgalmi hiány végül a GDP 2,8 százaléka lett, kisebb az előirányzott 2,9nél; az eredményszemléletű, az Európai Unió által kiemelten figyelt deficit pedig 2,3 százalék, ugyancsak kisebb az előirányzott 2,4nél. Ez utóbbi azonban a régióban Románia után egyébként a legmagasabb, különösen egy olyan időszakban, amit képviselőtársaim már említettek, hogy egy kiemelten kedvező gazdasági környezetben történik mindez. Harmadik elemként akkor nézzük, hogy a funkcionális kiadások, a konkrét kiadások tekintetében mi az, amit érdemes megemlíteni, és ebben csatlakozni szeretnék képviselőtársaimhoz, hogy mekkora felelőtlenségnek tartom azt, hogy a jövő, Magyarország jövője szempontjából fontos kiadásokat hogyan hagynak önök figyelmen kívül, vagy fontos területeket miért hagynak figyelmen kívül. Az államháztartás GDParányos funkcionális kiadásainak szerkezete az elmúlt években kedvezőtlen irányba változott, államközpontú és nem tudásalapú gazdaságfejlesztési koncepciót tükrözött. Önök ezt másként hívták korábban, de önmagukkal is vitába keveredtek, hiszen a különböző versenyképességi programokban már egyébként a tudásalapú gazdaságfejlesztésre hivatkoznak, de ezt semmilyen módon nem támasztotta alá az elmúlt évi pluszköltekezés. Ebben, ahogy mondom, tavaly sem következett be fordu lat. Ha nagyonnagyon keresünk pozitív változásokat, akkor azok is minimálisak. Államtitkár úr biztosan ragaszkodni fog hozzá, és majd elmondja ezeket. Ez azért kedvezőtlen, mert a gyors gazdasági növekedés körülményei között könnyebb lett volna a szerkeze ti változásokat végrehajtani, de különösen az oktatás és az egészségügy tartósan alacsony részesedése, reformálatlansága az igazán nagy probléma, és önök erre tartósan, évtized óta semmilyen figyelmet nem fordítanak. Ez az a bűn, amit, azt gondolom, hogy e bben az időszakban nem lehetett, nem szabadott volna elkövetni. Az állam működési funkcióira fordított kiadások ugyan némileg, ha nagyon leszűkítem, akkor talán csökkentek, de a jóléti funkciókra vonatkozó elemek, részek pedig ugyanúgy, a 2017. év után pél dául 23,9 százalékról 23,3 százalékra csökkentek, de ezzel is meghaladták egyébként azt az
