Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 9. hétfő - 101. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1978 személyikultuszépítésről beszél, amit a DK soraiban természetesen Gyurcsány Ferenc és Gyurcsányn é esetében napról napra látunk (Arató Gergely: Hol?) , akik a megkérdőjelezhetetlen origót jelentik önök szerint a baloldalon. (Arató Gergely: Önök szerint!) Ezek után nagyon érdekes, hogy egy önálló hatalmi ág, a bíróságon belül való történéseket minősíti. Először szeretném tisztázni, hogy a címre is utaljak, tehát ne csak másról beszéljek, ahogy ön is tette, mit jelent elárulni valakit. Valamely ügyet, eszmét hirtelen elhagyni - azt jelenti az árulás, valaminek az elárulá sa. Egy szervezeten belül, tehát a bíróságon belül kizárt az árulás. A belső konfliktusokat semmiképpen sem nevezhetjük annak. Handó Tündét a bírói függetlenség elárulójának nem nevezhetjük, mert a bírák nem nevezhetik magukat a bírói függetlenség elárulói nak, hiszen nem veszélyeztethetik a saját függetlenségüket. A bírói függetlenség azt jelenti, talán még nem sikerült ezt teljes egészében tisztázni, hogy a bírók mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthessenek az egyes ügyekben. Ezt a gyak orlatban úgy biztosítják, hogy nagyon szigorú alkalmassági feltételeknek kell megfelelni annak, aki bíró szeretne lenni, például nem vállalhat politikai tisztséget. Ezért is egyenlőtlen politikailag minősíteni a bíróságok működését, miután ők nincsenek vit ahelyzetben, ezekben a kérdésekben nem nyilvánulhatnak meg politikai fórumokon. Ugyanakkor a bírói hivatás egyfajta életpályamodellt is jelent. A bírák a tisztségükből csak a törvényben meghatározott okból és eljárás keretében mozdíthatók el, megbízatásuk pedig a nyugdíjkorhatár végéig tart. A bírókat mentelmi jog illeti meg. Ezen a területen, talán nem tűnt fel, képviselő asszony, semmiféle változás nem történt az elmúlt években. Persze, ezek a nosztalgikus Vörös Zászló érdemrendes idők más lapra tartoznak , de talán ezekért inkább önöknek kell viselni a felelősséget. A bírói függetlenség sérelmét az jelentené, hogyha a bíróság ítéletét megkísérelné valaki befolyásolni, vagy az eljárásba beavatkozna, azzal a célzattal, hogy az eredményt meghatározza. Én nem tudok olyan konkrét esetről, sem tényleges beavatkozásról, sem kísérletről, ami tényeken alapultan valaha is megjelent volna úgy a sajtóban, hogy azt ne követte volna olyan eljárás, ami akár hatósági elítéléssel végződik. (Dr. Vadai Ágnes: Korán reggel mil yen vicceseket mond, államtitkár úr!) (10.10) Ha a képviselő asszonynak tudomása van konkrét esetről - ezt már többször mondtuk , akkor forduljon (Dr. Vadai Ágnes: Hova? Polt Péterhez?) külső utasítás szerint hatósághoz, tegyen feljelentést, nevezze meg azokat az elkövetőket, bírókat, és abban az esetben biztos lehet benne, hogy a bírói függetlenséget Magyarországon az alkotmányos szervek megvédik. A hatalmi elválasztásról már beszéltem, a törvénynek vannak a bírák csak alárendelve, és ítélkezési tevéken ységükben nem utasíthatók; ez nem politikai fogalom, hanem jogszabályban meghatározott követelmény, politikai érvekkel való támadása minden alapot nélkülöz. Egy országgyűlési képviselőtől különösen felelőtlenség a bírák és a bíróság függetlenségének megkér dőjelezése minden konkrétum nélkül, politikai szándékból. Ez csak arra alkalmas, hogy a bíróságokba vetett közbizalmat aláássák, de ez az önök tevékenységétől más területen sem idegen természetesen. Handó Tündéről szó volt - a szakmai tevékenységét milyen alapon lehet minősíteni? Ha megnézzük, hogy az OBH megalakulását megelőző időszakhoz képest 50 százalékra esett vissza az egy bíróra eső ügyteher, és a bíróságokhoz forduló jogkereső állampolgároknak nem kell már éveket várni az eljárások befejezésére, mer t a két éven túli bírósági ügyek is 50 százalékkal csökkentek, azt hiszem, ez egy kellő mérce ahhoz, hogy szakmai ítéletet alkossunk. A perek 86 százaléka döntő többségben már az első ítélkezéstől számított egy éven belül befejeződik. Minden európai eredmé nytábla szerint az ítélkezési hatékonyságra vonatkozó mutatók Magyarországon javultak, és az első harmadban foglalja el Magyarország a helyét. Ugyanakkor nagy átalakulások is történtek
