Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 3. kedd - 100. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter:
1947 miatt több százezer család egzisztenciája került veszélybe, sokan kényszerültek új életet kezdeni a hazájuktól távol. A 2008as tapasztalatok meg mutatták, hogy egyegy kormánynak milyen fontos szerepe lehet abban, hogy megvédje lakosait a gazdasági válság okozta veszélyektől. Emlékezzünk például arra, hogy a 2008as pénzügyi és gazdasági válság gyors növekedési szakaszban érte el az akkori lengyel gazdaságot, s bár a növekedés üteme a válság hatására lelassult, Lengyelországnak Európában egyedülálló módon még a legkritikusabb időszakokban is, a 2008as, 2009es években is (Zaj. - Az elnök csenget.) sikerült pozitív növekedési eredményeket produkálni a. És bár végül a válságjelenségek Lengyelországba is begyűrűztek, sokkal kisebb mértékben és sokkal kisebb mélységben érte el az országot, mint a többi európai uniós tagállamot. A válságkezelés rövid távon tehát sikeresnek bizonyult, ami elsősorban a szer encsés kiindulási helyzetnek és a megfelelő időben bevezetett kormányzati intézkedéseknek, a gyors, hatékony és eredményes reformoknak volt köszönhető. Abban közmegegyezés van, hogy a magyar gazdaság ma összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint 200 8ban volt. A tartós növekedés mellett az államháztartás hiánya alacsony, az államadósság pedig folyamatosan csökken. A munkában állók száma és a keresetek is folyamatosan nőnek, a lakosság megtakarításai pedig egyre nagyobbak. Elmondható tehát, hogy jó ál lapotban van a magyar gazdaság, a magyar családok többsége azonban sajnos az előzmények alapján hozzászokott ahhoz az utóbbi évtizedekben, hogy a világgazdasági válság előbb vagy utóbb begyűrűzik, és ennek hatására az életszínvonal csökkenni fog. (10.10) A krízis jelei, tisztelt képviselőtársaim, már egymásfél éve jelen vannak, azonban Magyarországon egyelőre csak távoli hírek formájában jutnak el hozzánk. Reméljük, hogy a folyamatok, azok a gazdaság növekedését jelző adatok és számok, amelyek az elmúlt é vek kormányzati intézkedéseinek köszönhetőek, Magyarországon a magyar gazdaság stabilitását fenntartják, és hozzájárulnak ahhoz, ahogy a lengyel példa is mutatta, hogy Magyarország a bekövetkező válságból és krízisből a lehető legkisebb veszteséggel tud ki kerülni. Arról szeretném tehát kérdezni tisztelt miniszter urat, hogy a kormány milyen intézkedésekkel próbálja elejét venni annak, hogy az egyre mélyülő és az Európai Uniót fokozottan érintő válság a magyar gazdaságot ne vagy csak a lehető legkisebb mérté kben érintse. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ez az egyetlen módja annak, hogy Magyarországot, a magyar polgárokat meg lehessen védeni az újabb gazdasági válság kihívásaitól, annak negatív hatásaitól és egy hatásos, jó gazdaságpolitikával a magyar kormány el tudja érni azt, hogy a válság csak minimális mértékben érintse majd őket. Várom megtisztelő válaszát, miniszter úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megadnám a szót Varga Mihály miniszt er úrnak, arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, különösen, akik most érkeztek, szíveskedjenek csöndben elfoglalni helyüket, nagyon magas az alapzaj a teremben, nem lehet hallani a válaszadást tisztességgel. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Varga Mihály miniszter úr válaszol az elhangzottakra. Öné a szó, miniszter úr. VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A képviselő úr által elmondottak, a megfogalmazott aggodalom kétségkívül jogos és időszerű. Tény , hogy a magyar gazdaság évek óta kiegyensúlyozottan, jól teljesít, számottevően az uniós átlag fölött van a gazdasági növekedés üteme, és ezzel az uniós rangsor első helyén vagyunk. Tény az is, hogy a magyar gazdaság bővülése már régen nem az eladósodásbó l, hanem a belső növekedési motorokból táplálkozik. Emellett - folyamatosan csökkenő adók ellenére is - mérsékelni tudtuk az államadósság szintjét, egyre kisebb mértékű az államháztartás hiánya is. A munkában állók száma tartósan magas, a rendszerváltozás óta
