Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. december 3. kedd - 100. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
1936 ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Orbán Balázs államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Ön é a szó, államtitkár úr. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is kezdeném azokkal a dolgokkal, amiben egyetértünk. (Németh Szilárd István: Nem lesz könnyű.) Egy etértünk abban, hogy magyarnak lenni döntés kérdése, nem pedig származás vagy egyéb külső megkülönböztető jegy kérdése. Ráadásul egy nem is könnyű döntés, és ez nemcsak a XX. században volt így, hanem a korábbi, vérzivataros évszázadokban is. Úgyhogy szeri ntem dicséret és elismerés illet mindenkit, aki belső meggyőződésből ezt a döntést meghozza. Egyébként pedig KocsisCake Olivio képviselő úr, azt gondolom, nekem ez a személyes véleményem, hogy a Párbeszédfrakció legmagyarabb tagja. De ami szerintem probl émát okoz, és amiről beszélnünk kellene, az az, amiről tegnap is beszéltünk a napirend előtti felszólalások között, hogy tudniillik valamit képviselő úr nem ért. Azt nem érti képviselő úr, hogy mi a problémánk. Nekünk az a problémánk, amit a Momentum csiná lt az elmúlt hetekben. Az a problémánk, hogy Erdélyben, és az a problémánk, hogy Felvidéken ők elmentek és nem egy etnikai magyar pártot támogattak, hanem egy román, illetőleg egy szlovák pártot támogattak. És ezzel egy olyan Rubicont léptek át, amit koráb ban ebben a Házban csak a Demokratikus Koalíció tagjai léptek át, más parlamenti párt, más ellenzéki frakció ilyen, mi úgy gondoljuk, hogy végzetes és hibás lépésre nem vetemedett. (9.20) A probléma ott kezdődik - és itt jön be a képviselő úrnak és a Párb eszédfrakciónak is a felelőssége , hogy ha abban egyetértünk, hogy a nemzeti összetartozás ügyét meg a magyar nemzet ügyét nem szolgálja az, hogy magyar pártok parlamenten belül és parlamenten kívül a határon túliak vonatkozásában nem etnikai magyar párt ok, hanem román és szlovák pártok támogatására hívnak fel, ha ebben egyet tudunk érteni, akkor viszont a politikai felelősség kérdéséről is beszélnünk kell. A politikai felelősséget viszont önök mint a Párbeszédfrakció tagjai viselik azért, mert ezekkel a politikai erőkkel önök szövetségben indulnak a választásokon. Az úgy nem megy, hogy egyik nap fölszólalunk, és azt mondjuk, hogy hát igen, valóban szegény határon túli magyarok, mi történik velük, és miért nem foglalkozik velük többet a kormány, és miért nincs ebben nemzeti konszenzus, aztán a másik napon meg elindulunk olyan parlamenti frakcióval rendelkező pártokkal szövetségben, illetőleg olyan parlamenten kívüli pártokkal szövetségben, amelyek ezt a konszenzust meg a nemzeti összetartozás ügyét tagadjá k. Nemcsak úgy mismásolják, hanem pontosan a képviselő úr volt ott a Magyar Állandó Értekezleten, és a Diaszpóra Tanács munkáját is figyelemmel kíséri, és láthatta, hogy azok a pártok nem voltak ott, ők nem akartak a határon túli magyar szervezetekkel talá lkozni. Őket nem érdekelte nem a Fidesznek és nem a kormányoldalnak az ezzel összefüggő politikája, hanem az nem érdekelte, hogy a határon túli magyar szervezetek, amelyek között nincs jobboldali meg baloldali szervezet, mit gondolnak erről az országról, é s mit gondolnak a magyarság ügyéről. S akkor még nem beszélünk arról, hogy mi történt a kettős állampolgársággal összefüggő népszavazás kapcsán, még nem beszélünk arról, hogy mi történt a 2010 utáni nemzetegyesítés közben. Ők ezeket a döntéseket és ezeket a lépéseket nem támogatják. Ők azt gondolják, hogy 2010 óta lett több mint egymillió új magyar állampolgár, hogy soha nem látott mértékben költünk forrásokat nemzetpolitikai célokra, több mint 100 milliárd forintnál tartunk, miközben soha korábban 9 milliá rd forintnál többet nem költöttünk, és ők ezzel nem értenek egyet. Önök pedig ezekkel a pártokkal és ezekkel a politikusokkal szövetségben vannak. Nem az, hogy nem határolódnak el, hanem konkrétan közösen kampányolnak, közösen indulnak, és többséget alkotn ak most már bizonyos önkormányzatokban is. Miről beszélünk? És ez a probléma! S ebben bizony a Párbeszédfrakció valamennyi tagjának felelőssége van. Ez alól a felelősség alól nem lehet kibújni. S az, hogy ön elmegy a Sapientiára tanítani, nekünk alap. Mi mindannyian
