Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 25. hétfő - 98. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
1773 Harmadik: Kárpátmedencei szintű intézkedésekre van szükség, hogy a korábban elhibázott, a medence kiszáradásához vezető vízrendezéseket új ragondoljuk, a medence vízmegtartásáról gondoskodjunk. A következő: hazai intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az alacsony ökoszisztémaszolgáltatásokhoz vezető szántóföldi kultúrákra alapozott mezőgazdaság szerkezetét átalakítsuk, és javítsuk hazánk ter mészetes vegetációval való borítottságát. Ötödik: fel kell számolni a talajszerkezet romlásához, a talaj biodiverzitásának pusztulásához vezető talajforgatásos és kemizált technológiákat, át kell állni a folytonos mezőgazdaság talajkímélő megoldásaira. A k övetkező: a talajkímélő, talajmegújító technológiák bevezetésével helyre kell állítani talajaink vízmegkötő és víztartó képességét. És végül: ha mindezek után mégis szükség lesz mesterséges vízpótlásra, azt szigorú szabályok közé szorítva, az adott agroöko lógiai adottságokra való tekintettel lehetne csak megtenni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Ház! „25 éves a rákospalotai Szilas Néptáncegyüttes” címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett a DK képviselőcsoportjából Hajdu László képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. HAJDU LÁSZLÓ (DK) : Tisztelt Ház! Választókerületem egyik büszkeségéről, az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő rákospalotai Szi las Néptáncegyüttesről szeretnék szólni röviden. A XV. kerület a hagyományos palóc kultúra övezetéhez tartozik. Rákospalotát régtől fogva, egészen a XIXXX. századig palócok lakták. A palotai folklór népviselet és hiedelemvilág erős palóc vonásokat mutat, tájszólással is beszélnek a régi palotaiak. A legutóbbi időkig fennmaradt különösen az „á” hang használatán alapuló nyelvjárás. Mindezek következtében emlegették Rákospalotát a legdélibb palóc faluként. Több mint száz éve módszeresen ápolják, ápoljuk ezeke t a hagyományokat, helytörténeti múzeumunkban erről tekintélyes mennyiségű írásos emléket őrzünk. A rendszerváltást követően újjáalakult a régi hagyományokat követő, formalizált szervezetei közül a palotai parasztemberek számára legfontosabb és legfájóbb h iányt jelentő, a túlbuzgó helyi hatalom által anno, korábban működni nem engedett rákospalotai gazdakör. Elnöke Dudás Lajos evangélikus parasztgazda lett, aki presbiter, és villamosmérnöki diplomával rendelkező, de igazi, helyi parasztember. Mára a kerület díszpolgára, és már fiatalok váltották őt föl. Ő az alapító elnöke ennek a gazdakörnek, és egyben a táncegyüttesnek is. Volt polgármesterként annak idején fölkeresett engemet azzal, hogy kapják vissza a Deák utcában lévő helyiséget, ami valamikor a gazdak ör kultúrháza volt. Természetesen ennek a kérésnek eleget tettünk, noha alig hittük el azt, hogy ennyi évtized után képes újra ez a hagyomány életre kelni, és lássuk: igen. A gazdakör fiataljai kezdték a 90es évek elején rendszeresen újra megszervezni a s züreti bálokat, megemlékezni nemzeti és egyházi ünnepekről, és ezek alkalmával újra hordani a nagyszülőknek a népi viseleteit, új népi viseleteket kerestek, amelyek a palóc területen használatosak, és a Szilas Néptáncegyüttes egyre több fiatalt, egyre több támogatót tudott maga mellé állítani. A csoport a hozzá csatlakozó, Budapest más kerületeiből is érkező fiatalok révén folyamatosan növekszik, említésre méltó például az újpesti Babits Mihály Gimnázium diákjainak csoportja. Ma már közel 150 aktív tagjuk v an, több kategóriában táncolnak a fiatalok. Munkájukat a régi, már nem aktív táncosok is segítik. A létszámnövekedés utánpótláscsoportok elindulását is lehetővé tette, és ma már kis csoportokban és nagyobb csoportokban is munka folyik az egyesületben.
