Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - GION GÁBOR pénzügyminisztériumi államtitkár
1686 A most bemutatott törvénytervezet kettős célt szolgál: egyfelől megemeli a hazai szabályozás felkészültségét az érvényes európai uniós irányelvek alapján, valamint olyan további, a rendszer hatékonyságát, működési minőségét javító módosításokat tesz, amelyekre az eddigi hazai tapasztalatok alapján, úgy látjuk, hogy szükség van. A már említett új tendenciák és az új elvárások indokolták az Európai Unió pénzmosás ellen szabályozásának, az úgynevezett 4. pénzmosás elleni irányelvnek 2008ban (sic!) történt felülvizsgálatát. Az Európai Bizottság javaslatának megvitatását követően az uniós jogalkotók 2018 júniusában fogadták el az EU 5. pénzmosás elleni irányelvét. Az 5. irányelv több ponton is szigorította a 4. irányelv rendelkezéseit, új kötelezettségeket is megállapított a tagállamok részére, egyben lekövette az időközben lezajlott technikai előrelépéseket is. Néhány fő területet felsorolnék, hogy mit érint az 5. irányelv a pénzmosás elleni küzdelem szempontjából. Egyrészt szabályozza a virtuális és a törvényes fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat, és szigorítja az elekt ronikus fizetőeszközzel kapcsolatos rendelkezéseket. Szintén egységes intézkedési rendet határoz meg a nem együttműködő, illetve magas kockázatú harmadik országokban letelepedett ügyfelekkel szemben. Az összehangolt EUs szintű fellépés, illetve az informá cióáramlás megkönnyítése érdekében szorosabb együttműködést ír elő az érintett tagállami hatóságok számára. Pontosításra kerültek a tényleges tulajdonlásra, valamint egy központi tényleges tulajdonosi adatbázisra vonatkozó kötelezettségek az átláthatóság n övelése érdekében. A központi tényleges tulajdonosi adatbázisban valamennyi tagállamban bejegyzett, letelepedett jogi személy, bizalmi vagyonkezelési szerződés, illetve nonprofit szervezet tényleges tulajdonosait kell jegyezni, a tényleges tulajdonosra von atkozó definíciónak megfelelően. A tényleges tulajdonosi adatokat hozzáférhetővé kell tenni az illetékes hatóságok, a pénzmosás elleni szabályozás hatálya alá tartozó kötelezett szolgáltatók részére. Az adatokról jogos érdekük igazolása esetén harmadik sze mélyek is kérhetnek tájékoztatást. Az 5. irányelv alapján szükséges kialakítani egy központi bankszámlanyilvántartást és központi széfnyilvántartást is; más szavakkal egy olyan központi nyilvántartást vagy központi elektronikus adatvisszanyerési rendszert , amelynek segítségével kellő időben azonosíthatóak a hitelintézetek által kezelt, fizetési számlával vagy bankszámlával, illetve széffel rendelkező vagy ezek felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személyek, ezzel is segítve a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás megakadályozását. Az 5. irányelvnek megfelelő rendelkezéseket az EU tagállamainak legkésőbb 2020. január 10ig kell nemzeti jogszabályaikba átültetni. Számos tagállam ezt már megtette, másoknál hozzánk hasonlóan most zajlik ennek a z átültetése. A jelen törvényjavaslat elsődleges célja tehát az 5. irányelvvel bevezetett módosítások hazai jogba történő átültetésének kellő időben történő biztosítása. Ehhez a kormány a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo zásáról szóló törvény, illetve egyes kapcsolódó további törvények módosítására tesz javaslatot. A törvényjavaslat szintén módosítja azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek esetében az Európai Bizottság részletes jogi vizsgálata úgy ítélte meg, hogy a zok nem a szükséges pontossággal ültették át a korábbi 4. irányelvben foglalt előírásokat. Az EU rendelkezéseinek átültetésekor figyelembevételre kerültek más tagállamok gyakorlati megoldásai is, annak érdekében, hogy az európai szabályok átvétele ne eredm ényezzen a szükségesnél és versenytársainknál szigorúbb jogalkalmazást, így az irányelv átültetése tekintettel volt a hazai pénzügyi és egyéb érintett szektorok versenyképességének megőrzésére. Tisztelt Országgyűlés! Az EUs előírások teljesítésén felül az előterjesztés figyelembe veszi a pénzmosás elleni törvényünk 2017. június 26i hatálybalépése óta eltelt időszak hazai tapasztalatait is. E módosítások között szerepelnek a kockázatalapú megközelítést pontosító, a szolgáltatók számára gyakorlatias útmutat ást nyújtó elemek az ügyfélazonosítás, a kockázati szint
