Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
1684 hektikusabban érkező kihívásokra válaszolni. Tehát azt gondolom, hogy a költségvetési fedezet kapcsán - amire látunk, középtávra tudok előretekinteni - sem látok problémát. A potyautas magatartás visszaszorítása kapcsán is úgy érzem, hogy nagyjából egyöntetű az a vélemény, hogy ezt érdemes támogatni, illetve a potyautas használatot visszaszorítani. Azt gondolom, ebben próbálunk nagyon er ős lépéseket megtenni, és ha ebben van esetleg módosító javaslata bárkinek, azokat szívesen megvizsgáljuk. Látni kell, hogy például külföldön dolgozók esetében felmerült szintén, hogy adott esetben önhibájukon kívül kerülnek abba a helyzetbe, hogy nem fize tnek járulékot. Az egy uniós, nemzetközi adózási alapszabály, hogy ott kell adót és járulékokat fizetni, ahol dolgozik az adott ember. Tehát úgy mondanám, hogy kivételszabály az, hogy van lehetőség átmeneti időre esetleg még a magyar rendszerben benne mara dni. Lehet egyedi megoldásokkal, egyedi megállapodásokkal a magyar rendszerben benne maradni, de alapesetben, ha valaki Németországban dolgozik, akkor a német szjat fizeti, a német járulékot fizeti, és a német fogorvoshoz kell elmennie. Ez az, amit egyébk ént nagyon sokan úgy használnak, hogy gyakorlatilag éveken keresztül nem történik meg a járulékfizetés, és amikor elkezd a fog fájni, előtte egy héttel még bejelentkeznek a magyar rendszerbe. Azt gondolom, nem célja a többségi társadalomnak, hogy ilyen típ usú visszaélések benne maradjanak a rendszerben. Nacsa képviselő úr felvetéséről azt gondolom, bízom benne, hogy már a közeljövőben is tudunk pozitív válaszokat adni arra, hogy a vállalkozók adminisztrációját hogyan tudjuk csökkenteni. Az egyik módosítás n yilván a jelenlegi törvényjavaslat, de azt gondolom, a jövőben is igyekszünk ennek a kérésnek eleget tenni. Egyik határozott szándékunk az, hogy a vállalkozások adóbevallásának a többségét az adóhatóság átvegye a vállalkozásoktól, fordíthassák az energiáik at a hozzáadott érték termelésére. A másik pedig az, hogy az adók számát is megpróbáljuk redukálni. Hatvan adónemet tart nyilván a szakma, bizonyos összehasonlításokban ez tud kevesebb is lenni, de ennek a kétharmadát szeretnénk megtartani középtávon. Mint egy negyven adó, azt gondoljuk, bőven elégséges, hiszen egyébként nagyon koncentrált az adó, jól látszódik, hogy az áfából és a járulékokból születik az adóbevételek túlnyomó többsége. Tehát azt gondoljuk, hogy a kisebb adónemekre, pont amiatt, hogy a magy ar adórendszer áramvonalasabb és könnyebben használható legyen, talán nincs szükség a jövőben. Korózs képviselő úr felvetése kapcsán szintén hadd köszönjem meg a konstruktív technikai észrevételeket is. Azt gondolom, ezeket meg fogjuk nézni. Itt is hadd ut aljak arra, ahogy egyébként Mellár képviselő úr is hivatkozott rá, egyértelműen van a törvényben definiálva, hogy melyik alap hány százalékot kap a befizetésekből. Tehát érdemi, strukturális változás nincs a járulékrendszerben, marad az eddig megszokott já rulék- és járadékrendszer. Nevesítetten megvan, hogy melyik alap kapja a befizetéseknek hány százalékát. Azt gondolom, a legfontosabb cél az, hogy ha ugyanazon alapra vetünk ki négy különböző adót, ezt megpróbáljuk inkább egy teherbe összeolvasztani, mert sokkal erősebb hatása van ennek, és utána a Kincstár, illetve az adóhatóság nagyon szépen tudja, kontrollálható és követhető módon, ezeket a pénzeket folyósítani a megfelelő Ny. Alapba, E. Alapba vagy a Foglalkoztatási Alapba. Tehát azt gondoljuk, hogy ez nem csorbítja azt a tudást, amit esetleg a magánszemély a pénz kapcsán szeretne tudni. A nyugdíjasok foglalkoztatása kapcsán is kaptunk pozitív visszajelzéseket, hogy támogatandó a javaslat. Csak szeretném megerősíteni, hogy amióta munkaviszony kapcsán ked vező adózást tudtunk a nyugdíjasoknak teremteni, körülbelül 40 ezerrel több nyugdíjas van foglalkoztatva, és azt gondoljuk, hogy ez a szám akár meg is duplázódhat. Tehát még 3640 ezer nyugdíjast gondolunk, hogy be fog tudni lépni ebbe a kedvezményes rends zerbe, hiszen ennyien már most is vállalnak megbízási szerződésben munkát nyugdíj mellett. Azt gondoljuk, ezeknek a száma is tud akár növekedni, tehát lehet, hogy egyre többen képzelik el azt, hogy nyugdíj mellett még munkát vállaljanak. Egy utolsó gondola t még, mert szintén egy hozzászólásban volt, hogy rendszerszintű, hogy elveszíti a járulékjellegét. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem veszíti el a járulékjellegét. Azt
