Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KOVÁCS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1673 százalékra csökkenne, mivel a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék az egyéni járulék - azaz a 10 százalékos nyugdíjjárulék - és a szociális hozzájárulási adóból a nyugellátási alapot megillető százalékos arányából tevődik össze. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az egyes jogviszonyok, tevékenységek esetében eltérő szabályok alapján történik az egyéni járulék megfizetése. A ker esőtevékenységet terhelő egységes járulék bevezetése céljából a törvényjavaslat változásokat kezdeményez, úgymint a felszolgálási díj, illetve borravaló tekintetében: az egységes 18,5 százalékos mértékű járulékteher lenne a felszolgálási díjon a korábbi 15 százalékos nyugdíjjárulék helyett; továbbra sem terhelné ezt a keresetet személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó. Az őstermelők esetében az egységes 18,5 százalékos járulékkulcs egésze terhelné a személyi kört, amely így 1,5 százalékos járulé ktehernövekedést és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot is jelentene egyben, így a 10 százalékos nyugdíj és a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékok összevonásával. Kistermelőknél a járulékalapot az egységes járulékkulcs egésze terhelné - jel enleg csak 10 százalékos nyugdíj- és 4 százalékos természetbeni egészségbiztosításijárulékfizetési kötelezettség merül fel , amely e személyi kör esetében 4,5 százalékos tehernövekedést jelent, ugyanakkor ezzel összhangban jogosultságot szereznek pénzbel i és munkaerőpiaci ellátásokra is. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony szerint, például megbízási jogviszonynál: az egységes 18,5 százalékos járulékfizetési kötelezettség terhelné a jövőben a keresőtevékenységből származó járulékalapot. Az egyéni, ille tve társasvállalkozókat illetően a törvényjavaslat jelentős egyszerűsítést indítványoz azzal, hogy a járulékfizetési kötelezettséget legalább a minimálbérhez köti, így egységesíti a járulékalapot a biztosított egyéni, illetve társasvállalkozóknál. A hatály os szabályok alapján az egyéni, illetve társasvállalkozók az átalányban megállapított jövedelem és a vállalkozói kivét után fizetnek járulékot, de a járulékokat minimum a következők szerint kell megfizetniük: a nyugdíjjárulékot a mindenkori minimálbér 100 százaléka, az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot a minimálbér 150 százaléka, a szociális hozzájárulási adót a minimálbér 112,5 százaléka után. A törvényjavaslat továbbá pontosabb fizetési kötelezettséget előíró szabályokat rögzít az egészségügy i szolgáltatási járulékfizetés kapcsán. Így a már említett fizetési kötelezettség kezdete az utolsó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot követő nap, ettől eltérő naptól bejelentkezni nem lehet, továbbá az ellátásra való jogosultságot nem a járulé kfizetésre kötelezettség, hanem a járulék tényleges megfizetése alapozza meg. A járulékfizetés nem teljesítése esetén a TAJ - az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán - érvénytelenné válna, és térítésmentesen nem lehetne ellátást igénybe venni mi ndaddig, amíg e tartozás kiegyenlítése meg nem történik. Természetesen ezen változások nem érintik a sürgősségi ellátást, amelyre továbbra is mindenki jogosult lesz. Az egészségügyi ellátásra való jogosultság érdekében kötött megállapodás során tapasztalt visszaélésszerű magatartások megakadályozására a megállapodás megkötésekor egészségügyiállapotfelmérés lenne kötelező azzal a céllal, hogy a már meglévő egészségkárosodás, betegség kezelésére ne lehessen megállapodást kötni. Jellemzően ideérkező külföldie k kötnek ilyen megállapodásokat, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer ellátásait igénybe vehessék. A törvényjavaslat a további visszaélések megakadályozására, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés minimumjárulék megfizetéséhez köt ése céljából bevezeti a munkaviszony esetében szükséges minimum járulékalapot. Az új szabályozásban a munkaviszonyban álló biztosítottnak minősülők esetében a járulékot továbbra is a ténylegesen megszerzett, személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján ö sszevont
