Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár
1671 többsége számára. Már az idei évtől járulék- és szociális hozzájárulásiadómentesen lehet foglalkoztatni azt a munka törvénykönyve szerinti munkavállalót, aki saját jogú nyugdíjasnak minősül. Ezt a járulékmentességet terjesztené ki a törvényjavaslat minden keresőtevékenységre, amelyet nyugdíjas személy végez. A törvényjavaslat értelmében a foglalkoztatót sem terhelné szociális hozzájárulásiadófizetési kötelezettség, ha saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat, vagyis 2020. júli us 1jétől a keresőtevékenységet folytató nyugdíjas jövedelmét csak 15 százalék szja terhelné, ami 13,5 milliárd forint megtakarítást jelent az érintett magánszemélyeknél és további 6 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál. A nyugdíjas egyéni vállalkozók pedig a jelenleg fizetendő 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék és egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól fognak mentesülni. Az intézkedés 7 milliárd forintot hagy az érintett 36 ezer társas vállalkozónál, illetve 25 ezer egyéni vállalkozónál. Tisztelt Országgyűlés! Az adócsökkentéssel a gyermekes családok is számolhatnak, mivel még kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény igénybevétele. Jelenleg a 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni ezt a kedvezmé nyt, de a törvény e szakaszának hatálybalépését követően már a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz ez a családi kedvezmény. Ezzel az intézkedéssel további 1 milliárd forintot hagyunk a családok kasszájában, és a zt gondolom, hogy ez a módosítás méltó folytatása annak a politikának, amit egyébként az adórendszer átalakítása során a családok érdekében megtettünk. Új jogintézmény is megjelenik a törvényjavaslatban, amely lehetővé teszi, hogy az adók és járulékok eset ében egységes, ötéves általános elévülési idő bizonyos esetekben figyelmen kívül hagyható legyen. Ennek oka, hogy a nyugellátás megállapítása és a járulékfizetés teljesítése között igen hosszú idő, esetenként 20, akár 40 év is eltelhet, így ezeknek az ügye knek az esetében az általános ötéves elévülési idő túlságosan rövid. Emellett a törvényjavaslat az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével kapcsolatban a korábbiaknál pontosabb szabályokat tartalmaz. Ezt a tételes járulékot annak a belföldi személyn ek kell fizetnie, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult. A szabályok felülvizsgálatát a nagy számban előforduló visszaélések indokolják. Így a jogértelmezési viták elkerülése, illetve a potyautasmagatartás kiküszöböl ése érdekében a törvényjavaslat pontosítja e tételes összegű fizetési kötelezettség kezdetét, amely az utolsó egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot követő nap lehet. A szabályozás alapján ettől eltérő naptól bejelentkezni ebbe a rendszerbe nem leh et. Az új szabályozás szerint a járulékfizetés nem teljesítése esetén, amennyiben a tartozás összege meghaladja a havi járuléktétel háromszorosát, a taj az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán érvénytelenné válna, és térítésmentesen nem lehetne ellátást igénybe venni mindaddig, míg a tartozás kiegyenlítése meg nem történik. Hangsúlyozni kívánom ugyanakkor, hogy ezek a módosítások nem érintik többek között azokat a biztosított embereket, akik munkaviszonyuk alapján válnak jogosulttá az ellátásokra , nem érintik azokat, akik gyermekeket nevelnek, nem érintik a kiskorúakat, sem azokat, akik szociális alapon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és nem érinti a sürgősségi ellátásra való jogosultságot sem. Az egészségügyi ellátás igénybevételével kapc solatos visszaélések indokolják azt a módosítást is, miszerint a munkaviszonyban álló biztosítottnak minősülők esetében a járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni. Egy egyszerű számpéldával élve ez a jövő évben azt jelenti, hogy a 161 ezer forintos minimálbérrel számolva a társadalombiztosítási járulék alapja nem lehet kevesebb, mint 48 300 forint, azaz a befizetett társadalombiztosítási járulék összege legalább 8936 forint lesz. Ezzel összhangban kerül meghatározásra a szociális h ozzájárulási adó alapja, azaz ilyen esetekben a szociális hozzájárulási adót is legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni.
