Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - CSÁRDI ANTAL, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1651 nem vételéről, és hogy összefoglaljam, nem beszéltem még ar ról, hogy önök az oktatás, az egészségügy, a fenntartható erőforrások elengedése miatt felélik a jövőnket. Önök azt feltételezik, hogy semmi más nem legitimálja már az önök kormányzását, mint a növekvő bérek. Egyelőre még nem zavarja a választókat, hogy a növekvő fizetéseiket egyébként gyakorlatilag elviszi az áremelkedés, és elviszi a rendkívül gyenge magyar forinteuró árfolyam. Én azt gondolom, hogy ha egyszer elfogy a lendület és a béremelkedés megáll, a munkanélküliség pedig újra megemelkedik, akkor az önök kormányzása nagyon gyorsan véget fog érni, és önök ezzel tisztában is vannak, ezt pedig nem engedhetik meg maguknak, mert akkor jövünk mi, és majd elszámoltatjuk önöket. (A Fidesz padsorai felé:) Igen, kedves képviselőtársam. Gyakorlatilag szétverték az oktatást, szétverték az egészségügyet, ami egyébként visszaköszön azokból a termelékenységi mutatókból, amelyek - hogy is fogalmazzak? - a béka popója alatt vannak. (13.20) Én azt gondolom, hogy statisztikát már kiválóan tudnak csiná lni, ebben világszínvonalú, amit önök csinálnak, de pontosan tudjuk mi itt, ebben a Házban, hogy az önök statisztikáinak hinni nem lehet. Varga Mihály azt állítja, hogy a gazdasági lassulás Magyarországra is begyűrűzhet, ez egyébként egybeesik az elemzői k onszenzussal is, a GDP növekedése az idei 5 százalék körüli szintről 3 százalék körülire lassulhat. A jegybank elnöke ezzel szemben azt állítja, hogy Varga Mihály a levegőbe beszél, amikor lassulást vizionál, hiszen a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a m agyar gazdasági növekedés annyira bebetonozott, hogy arra a nemzetközi lassulás semmilyen hatást nem gyakorol majd, Magyarország pedig egy sziget a lassuló Európában. Ez egy érdekes szembenállás, azt gondolom, és érdemes erre egy iránymutatást, magyarázato t adni egy ilyen versenyképességet javítani szándékozó csomag esetében, hogy akkor most kinek van igaza, Varga Mihálynak vagy Matolcsy Györgynek, mert a kettő egyszerre nem tud teljesülni, azért ezt lássuk be. Orbán Viktor, mindenesetre úgy tűnik, jobban h isz Varga Mihálynak, hiszen ideengedi kerülni ezt a lassulást kompenzálni hivatott törvénytervezetet, de azt kell mondjam, annak örüljünk, hogy a saját lázálmaik közepette, valamint a felfújt mesterséges növekedés mellett is legalább a kormány észrevette, hogy a magyar növekedés mértékét nem Felcsúton meg a Várban döntik el, ha már a jegybank elnöke ezt nem tudja belátni. Önök gyakorlatilag bevallották, hogy gazdaságunk pont annyira kitett, mint 2010ben volt, amikor önök átvették a kormányrudat. Ezen önök kilenc év alatt semmit nem tudtak változtatni, még mindig a tőkeerős multik akaratától függ az, hogy itthon miképp alakulnak a fizetések, a munkahelyek és úgy nagyjából minden gazdasági mutató. A jelenlegi versenyképtelenségi törvény ebben a formájában enn ek ellenére teljesen indokolatlan, bizonyos szempontból későn jött, más szempontból túl korán. Vannak ugyan pozitív elemei, és ezt nem is akarom elhallgatni, mint például az adóadminisztrációs könnyítések, bár itt azért hozzátenném, hogy a bürokrácia mérté ke hazánkban még mindig botrányosan magas, és erre a törvénytervezet elemei csak elhanyagolható mértékű segítséget nyújtanak. Jó intézkedésnek tartjuk a munkásszállókra vonatkozó részt, bár pontosan tudjuk, hogy ennek a kifutása mi lesz, azt majd csak a jö vő dönti el. Pontosan tudjuk, hogy olyan kockázatokkal nézünk szembe ennek az elemnek a kapcsán, aminek a kifutását ma még nem láthatjuk. A fejlesztésiadókedvezmény szintén pozitív dolog, bár azt gondolom, hogy ha nem csak az állami pénzen felhizlalt váll alatok fejlesztéseit fejelik meg újabb állami milliárdokkal, akkor lesz ez igazán sikertörténet. Reméljük, a valódi értékteremtő, piaci alapon működő magyar vállalatok is profitálnak majd belőle, és nemcsak az eddig már jól kistafírungolt haveri cégek. Jó irány, hogy megemelik a kutatásfejlesztésre fordítható összegeket, de szerintem az, hogy csak 32 milliárddal, az konkrétan azt jelenti, hogy halottnak a csók; rendkívül kicsi a mérték. Az áfavisszatérítés a kistelepüléseken szintén egy jó gondolat, a pro bléma csak azzal van, hogy a fiatal, tehetséges