Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A Magyarország Kormánya és Montenegró Kormánya között a Magyar Népköztársaság/Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság/Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság/ Jugoszláv Szövetségi Köztársaság/Szerbia és Montenegró között létre... - ELNÖK - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1630 tagköztársaságokkal megkötött szerződések további sorsát, mely szerződéseket tartanak érvényben, mely szerződéseket léptetik ki a hatályukból. Korábban Magyarországnak ezt a kérdést Horvátországgal, Szlovéniával, ma már az ÉszakMacedón Köztársasággal, illetve Bosznia és Herc egovinával is sikerült rendezni, azonban Montenegróval ennek a kérdésnek a végére korábban még nem tudtunk pontot tenni. Így tehát szükségessé vált a megkötött nemzetközi szerződésekben való államutódlás tisztázása. 2006 óta zajlottak erről tárgyalások, tö bb szakértői fordulót követően 2019. február 28án, tehát az idei esztendő telének végén le tudtuk zárni a harmadik tárgyalási fordulót is, és rögzítettük a kétoldalú relációban hatályban maradó vagy hatályát megszüntetendő nemzetközi szerződések listáját. Végül az idei esztendőben, szeptember 25én az ENSZ Közgyűlésének időszaka alatt, New Yorkban aláírtuk a kétoldalú megállapodást, amely tiszta és áttekinthető helyzetet teremtett. Természetesen ez a jegyzőkönyv fontos a magyarmontenegrói kétoldalú kapcso latok alakításában, a kétoldalú kapcsolatrendszerről egyébként csak pozitív jelzőkkel lehet beszélni. Magyarország mindig is támogatta Montenegró csatlakozását a NATOhoz, a csatlakozást közvetlenül megelőzően a NATO kontakt nagykövetsége is a magyar volt, és támogatjuk természetesen a montenegróiak európai uniós integrációs törekvéseit. Szégyennek tartjuk, hogy most már gyakorlatilag több mint egy éve nem nyitja meg az Európai Unió azt a tárgyalási fejezetet, amely az utolsó, a versenyjog lenne a csatlakoz ási tárgyalások során. Azt gondoljuk, hogy több mint egy év elég kellett volna hogy legyen ahhoz, hogy egyetlen újabb csatlakozási tárgyalási fejezetet meg lehessen nyitni. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Egyéb ként a Montenegróval való politikai együttműködésünk minősége visszaköszön a kereskedelem és a gazdasági együttműködés tekintetében is. A tavalyi esztendőben 27 százalékkal tudtuk növelni a két ország közötti kereskedelmi forgalmat, amely 92,8 millió eurór a növekedett. Az idei esztendő első nyolc hónapjában is már meghaladtuk a 70 millió eurót, amely egy 14 százalékos időszakos összehasonlítási növekedést jelent. A magyar vállalatok beruházásaik során kifejezetten szívesen választják Montenegrót beruházási helyszínként. Például azt elmondhatjuk, hogy a legnagyobb magyar bank a legnagyobb bank Montenegróban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a jegyzőkönyv nemzetközi szerződésnek minősül, így a hatályban lévő törvények értelmében az Országgyűlésnek kell róla dö ntést hozni. Ezért tisztelettel arra kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot, amelynek nyomán áttekinthető, tiszta helyzet áll elő Montenegró és Magyarország szerződéses kapcsolataiban Jugoszlávia felbomlását követően most már jó néhány évtizeddel. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretettel köszöntöm önöket. Vezérszónoki felsz ólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Zsigmond Barna Pál képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszte r Úr! Az egykori Jugoszlávia felbomlása után a Szerbia és Montenegró által alkotott államközösség is 2006. június 3án megszűnt, amikor is Montenegró a sikeres népszavazást követően kikiáltotta önállóságát. Az európai uniós csatlakozást illetően Montenegró 2010ben kapott tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalások 2012 júniusában kezdődtek meg, de nagyon lassan haladnak, és Montenegró elégedetlen a bővítési politika ütemével. (12.00) Véleményük szerint az Unió bővítéssel kapcsolatos hezitáló álláspon tja miatt a nyugatbalkáni régióban egyre erőteljesebben jelennek meg más politikai orientációjú érdekek. Mindezektől
