Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 22. péntek - 97. szám - A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint az egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése eseté... - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
1622 Mert annak majd nyoma kell hogy legyen, hogy kilenc esztendő alatt az átlagfizetés 70 százalékkal nőtt. Annak is nyoma kell hogy legyen, hogy amíg 2017 végén a Magyarországra érkezett új beruh ázások által létrehozott munkahelyen az átlagbér 304 ezer forint volt, addig, tisztelt képviselő úr, idén október 31én meg 456 ezer forint. Tehát 50 százalékos növekedés kicsit több mint másfél esztendő alatt, ez egyrészt adódik az általános bérnövekedési trendből, de adódik abból is, hogy az ideérkező munkahelyek hozzáadott értéke, technológiai színvonala, kutatásfejlesztési tartalma már egészen más ligában játszik, mint akár csak másfél esztendővel ezelőtt is. És nyilván ezeknek a következtében állhatot t elő az a tény, hogy a tavalyi esztendőben már többen jöttek haza, mint ahányan elhagyták az országot. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság termelékenységére vonatkozóan most nyilvánvalóan - egykori közgázos diákként - udvariatlanság és helytelen is lenne a bátorságot venni magamnak, hogy professzor úrral vitatkozzak, ezért csak illő tisztelettel néhány adatot szeretnék a professzor úr figyelmébe ajánlani. Talán abban egyetérthetünk, hogy egy gazdaság termelékenységének, hatékonyságának és nemzetkö zi versenyképességének jó mérőszáma az, hogy mennyit tud exportálni, vagyis hogy milyen versenyképes tud lenni a nemzetközi piacokon. Ha ebben esetleg egyetértünk, akkor érdemes megnézni, hogy ez Magyarországon hogy néz ki. Magyarországon az export és a GD P aránya 84,9 százalék. Ezzel az Európai Unióban a hatodik helyen állunk, de mind az öt előttünk álló ország, illetve gazdaság kisebb, mint a mienk, tehát a nevező kisebb, ennélfogva aztán a számláló jelentősége megnő. A 84,9 százalék szerintem egy egészen kivételes termelékenységre és nemzetközi versenyképességre világít rá, mint ahogyan az is nyilvánvalóan a termelékenységünket meg a versenyképességünket kell hogy mutassa szerintem, hogy a közvetlenül külföldről érkező működőtőkebefektetések és a GDP ará nya egész KözépEurópában itt nálunk a legmagasabb. És nyilvánvalóan az is valamifajta versenyképességi mutató kell hogy legyen, hogy az elmúlt öt évet mind úgy zártuk, hogy megdöntöttük a nemzetgazdasági beruházási rekordot, és énszerintem BMW, Audi, Me rcedes, BlackRock, Continental, Thermo Fisherberuházásokat nem lehet abba a kategóriába sorolni, amelyek elmennének egy versenyképtelen vagy alacsony termelékenységet mutató országba. Ezért én - ha megengedi, nem használnám a vitába szállás kifejezést, még egyszer, egy professzorral az ember ne vitázzon a saját szakterületén - csak azt akarom mondani, hogy ezek a mérőszámok, legalábbis ezeknek a tendenciája azt mutatja, hogy a magyar gazdaság európai és globális összehasonlításban is egyértelműen javul, mert szerintem a világ 92. legnagyobb lakosságával nem tudnánk a világ 34. legnagyobb exportteljesítményét előállítani, ha nem lenne termelékeny és hatékony a magyar gazdaság. Abban önnek igaza van, hogy a Magyarországról származó export előállításában je lentős része van a külföldi tulajdonú vállalatoknak, de ezeknél… (Dr. Mellár Tamás közbeszól.) Igen, igen, ezt mondom, hogy igaza van, nem kell érvelni, mert igaza van, de ezeknek a külföldi tulajdonú vállalatoknál meg 95 százalékban magyar emberek dolgozn ak. Tehát a magyar emberek teljesítményéből áll elő ez az exportteljesítmény, a külföldi tőke megjelenése nyomán természetesen, én ezt nem vitatom. Viszont, ha még megengedik, Ungár képviselő úr kérdésére a következőt szeretném tisztelettel mondani: az egy etemi tanulmányaikat az Egyesült Királyságban a brexit előtt megkezdő, uniós állampolgársággal rendelkező hallgatók jogai nem változnak rendezetlen kilépés esetén sem. A megkezdett tanulmányok tandíjai nem változnak, tehát azok változatlanok, és ugyanannyi t kell fizetniük - Skócia esetében meg nem kell, azt helyesen mondta , mint a brit hallgatóknak, és a tandíjak a brit kormány képviselőinek eddigi nyilatkozatai alapján, amit most még félve mondok ki, mert most még van éppen hivatalban brit kormány, de de cember 12én meg ki tudja, hogy milyen brit kormány lesz hivatalban, szóval, az eddig ismert nyilatkozatok alapján a ’1920as tanévben vagy azt követően sem változnak.
