Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 22. kedd - 86. szám - A Genfben, 1949. év szeptember hó 19. napján kelt közúti közlekedési Egyezmény, a Genfben, 1949. év szeptember hó 19-én kelt közúti jelzésekre vonatkozó Jegyzőkönyv, a Genfben, 1950. év szeptember hó 16-án kelt, az 1949. szeptember hó 19-én Genfben al... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
163 jogalkotói szerepétől, és ehelyett a Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozott törvényerejű rendeleteket. Ennek az antidemokratikus időszaknak köszönhetjük azt is, hogy nemzetközi szerződéseink egy részét még mindig ilyen rendeletek legitimálják. Szerencsére, bármit is állítanak egyes ellenzéki politikusok, ma m ár egy jól működő demokráciában élünk. Éppen ezért úgy vélem, egyik fontos feladatunk, hogy ezeket a szocializmusból származó rendeleteket megfelelő törvényekkel helyettesítsük. Mint azt a törvényjavaslat címében is olvashatjuk - amit nem ismételek meg , a közúti közlekedés szabályait elsősorban öt, 1949 és 1957 között Genfben kötött nemzetközi egyezmény alapozza meg. Ez eddig rendben is volna, a probléma azonban az, hogy ezeket az egyezményeket már egy 1962es törvényerejű rendelet hirdette ki. Ez a rende let pedig, mint azt a javaslat szövegéből is láthatjuk, már 2007ben hatályát vesztette. Itt az ideje, hogy ugyanannak a nemzetközileg elfogadott szabályrendszernek újabb, korszerűbb jogi alapot teremtsünk. Tisztelt Képviselőtársak! Ha végigolvassák törvén yjavaslatot - arra biztatok mindenkit , nem hiszem, hogy bármilyen meglepetéssel, nem várt tétellel találkoznának annak szövegében. Az öt egyezmény mindenki által jól ismert, bevett szabályokat rögzít a járművek állapotáról, megkülönböztető jelzésekről, e lsőbbségadásról és így tovább. Nem igazán hiszem, hogy a szélvédők minősége vagy az oldalkocsis motorkerékpárok fékszerkezete különösebb vitára adna okot bármilyen pártpolitikai törésvonal mentén. Ezért is tisztelettel kérem önöket, támogassák az egyezmény kihirdetését. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót VargaDamm képviselő asszonynak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő asszony. DR. VARGADAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én sem ismétlem meg a törvényjavaslat címét, mert valóban egy egyezménycsomag kihirdetése következik most. Csak azért, hogy oldjam a hangulatot, elgo ndoltam, amikor készültem erre a vezérszónoklatra, hogy az a jogászember, aki most készül szakdolgozatot írni, ha ennek az egyezménycsomagnak a történetéből írna, bizonyára csillagos ötöst kapna, mert egészen különleges mindaz a közjogi és nemzetközi jogi körülmény, ami odáig vezetett minket, hogy 2019. október 22én tudunk egy 70 évvel ezelőtt megalkotott és aláírt egyezmény kihirdetéséről beszélni. Természetesen ez semmiképpen nem azt jelenti, hogy az elmúlt 70 évben hazánk negligálta volna ezeket az egye zményeket, vagy ne igyekezett volna megfelelni a belső szabályainkban az egyezmény által megalkotott nemzetközi közlekedési jelzésekre vagy a közlekedés biztonságára vonatkozó szabályoknak, mindenesetre oly kalandos az útja, hogy ez egy gyönyörű csemege le hetne egy leendő jogász szakdolgozatának. Azt gondolom, hogy ha már különösen egy ilyen érdekes közjogi történelem után beszélünk egy ilyen egyezményről, akkor nyugodtan beszélhetünk arról is, ami annak idején egy ilyen egyezmény létrehozatalát igényelte, és azóta ezeket az egyezményeket igyekeztek a mobilizáció, technológiai fejlődés miatt az adott mai viszonyokra módosítani, és az egyezmények is számtalan olyan elemet tartalmaznak, amelyek a későbbi fejlődés okán jöttek létre. Ha felelős politikusok vagyu nk, akkor egy ilyen egyezmény kihirdetésekor legalább a parlamentben nem baj, ha elhangzanak azok a különleges és sajnos sajnálatos viszonyok, amelyek Magyarországon a közúti közlekedésben akár a szabályok nem követése, akár az utak túlterheltsége miatt bi zony mindennapjaink részesei, és amelyek, azt gondolom, hogy figyelemre méltóak, tehát nem baj, ha mi, képviselők a parlamentben megemlítjük ezeket a kérdéseket. A mobilizációs fejlődés mindenképpen együtt járt egy erős társadalmi fejlődéssel. Polgáraink s zemélyi életében a mobilizáció mind kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, mind gazdasági fejlődés miatt egy rendkívül fontos tényező, ezt senki nem vitatja. Az viszont tény, és ezt Magyarország
