Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - RITTER IMRE, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke, a napirendi pont előadója:
1568 nemzetiségipedagógusképzés számbeli és jelentős m inőségi hiányosságai, a nemzetiségipedagógusellátottság rosszabbodó helyzete. A nemzetiségióvodapedagógushiány konkrét meghatározására 2016 szeptembere és 2017. február hó között teljes körű, országos felmérést végeztünk a nemzetiségi óvodák területén, h iszen gyermekeink részére a nemzetiségi anyanyelv visszaadása, megerősítése a nemzetiségi óvodákban kell hogy megtörténjen első lépcsőben. A Magyarországon élő 13 nemzetiségből 7 nemzetiségnek van hivatalosan nemzetiségi óvodája, a horvát, német, roma, rom án, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségnek, hat nemzetiségnek - bolgár, görög, lengyel, örmény, ruszin és ukrán - nincs bejegyzett intézményként működő nemzetiségi óvodája. A nemzetiségi óvodával rendelkező hét nemzetiség helyzete is sok vonatkozásban kül önbözik, annak függvényében, hogy milyen a területi elhelyezkedésük Magyarországon, milyen messze vannak az anyaországtól, mennyi az adott nemzetiség lélekszáma, és így tovább. Így a nemzetiségi óvodák kérdésében is vannak közös pontok, de nemzetiségenként i speciális vonások is, mint a legtöbb nemzetiségi kérdésben, így nem lehet valamennyi nemzetiségre, valamennyi problémára azonos sablonmegoldást adni. Ráadásul a többi nemzetiséghez képest is sajátos helyzetben vannak a magyarországi romák, hiszen míg a t öbbi nemzetiség igyekszik a nemzetiségi gyermekeket kisebbnagyobb nemzetiségi óvodákban összefogni és ott részükre minőségi nemzetiségi nevelést biztosítani, a roma gyerekek esetében egy többségében roma óvodánál bármikor felmerülhet a szegregáció problém ája. A nemzetiségióvodapedagógusfelmérés és projekt mind a hét nemzetiségi óvodával rendelkező nemzetiségre kiterjedt. Én most a problémakört a legnagyobb óvodai hálózattal rendelkező német nemzetiségi óvodákra végzett felmérés összevont eredményeivel ér zékeltetném. Magyarországon a hivatalos nyilvántartás szerint 215 német nemzetiségi óvoda található. Véletlen, vagy talán éppen sorsszerű egybeesés, de tény, hogy a határon túli magyar nemzetiségnek is a szomszédos országokban ugyanígy pontosan 215 magyar nemzetiségi óvodája van. A közoktatási törvényben meghatározottak szerint a nemzetiségi óvodának Magyarországon három típusa lehet: az egynyelvű, vagyis nemzetiségi anyanyelvű, a kétnyelvű, ahol többségében a nemzetiségi és kisebb mértékben magyar nyelven is folyik a nevelés, valamint a magyar nyelvű roma, cigány kulturális nevelést folytató óvoda. Nyilván a hat nemzetiséget az első két nemzetiségi óvodai típus érintheti. A 215 német nemzetiségi óvodából mindössze egyetlen óvodában, a pécsi Valéria Kochban, és ott is csak öt éve folyik egynyelvű, csak német nemzetiségi nyelvű nevelés. A többi 214 óvodában két nyelven folyik a nevelés. A kétnyelvű nemzetiségi óvodákban a közoktatási törvény és a nemzetiségi nevelési irányelvek szerint a nemzetiségi nevelésben részesülő gyermekekkel a neveléssel töltött idő több mint felében nemzetiségi nyelven kell foglalkozni, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségi csoportokban dolgozó mindkét óvodapedagógusnak nemzetiségi végzettséggel kellene rendelkeznie. A 215 német nemzetis égi óvodában 568 nemzetiségi csoport van, csoportonkénti két fővel 1136 nemzetiségi végzettségű óvodapedagógusra lenne szükség. A tényleges német óvodapedagóguslétszám ezzel szemben mindössze 662, vagyis a hiányzó német nemzetiségi óvodapedagógusok száma 474 fő, ami a szükséges létszám 41,7 százaléka, tehát majdnem minden második német nemzetiségi óvodapedagógus hiányzik. Ha az összesített adatokat óvodánként lebontva nézzük és csoportosítjuk, akkor egyrészt azon óvodák száma, ahol nemzetiségi csoportonkén t mindkét óvodapedagógus rendelkezik német nemzetiségi végzettséggel, 33 darab, azaz az összes óvoda mindössze 15,4 százaléka. Vagyis mindössze minden hetedik óvodában vannak csak meg maradéktalanul a személyi feltételei annak, hogy a törvény szerinti szín vonalú nemzetiségi nevelés történjen. Másrészt azon óvodák száma, ahol több nemzetiségi végzettséggel rendelkező óvodapedagógus van, mint ahány nemzetiségi csoport, 39 óvoda, az összes óvoda 18,1 százaléka. Ezen óvodáknál már
