Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1561 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy újabb olyan törvényjavaslat van előttünk, amely reagál az élet változásair a. Külön örülök annak, hogy államtitkár úr kitért arra, hogy nem csupán egy jogszabály van előttünk, hanem ilyen irányt akarunk szabni a településeinknek, hiszen mindannyian érezzük, értjük és látjuk, érzékeljük azt, hogy igenis az a tendencia, hogy külter ületi területet belterületté alakítunk át, ez egyre jobban elterjed, nemcsak a nagyobb városokban, nemcsak megyei jogú városokban, hanem akár kisebb településeken is, és akkor megmaradnak a települések központjában esetlegesen üres, akár beépíthető terület ek is. Államtitkár úr elmondta azt, hogy nem egy büntető adóról van szó. Én is úgy gondolom, és úgy gondoljuk, hogy egy jogos és igazságos szabályozási rendszerről lesz így szó. Az nagyon fontos dolog, hogy a jóhiszemű vásárlót ez nyilván nem érinti. Mivel olyan részletesen indokolta államtitkár úr, hogy miért fontos és miért elfogadható ez az előttünk lévő törvényjavaslat, én nyugodt lelkiismerettel kérem önöket, az ellenzék képviselőit is, hogy fogadják majd el és támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszö nöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Gyüre Csaba képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szó t, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Hát, egy szép törvényjavaslat van előttünk. Végigolvassa az ember, végigfutja egyszer a törvényjavaslatot, és lám, lám, lám, milyen jó, hogy kiáll a kormány, hát, nem b iztos, hogy korrupciónak nevezhetjük ezt, hanem ügyeskedésnek, de nyilván a korrupciót is érintheti ez a téma, hiszen sokszor azért kerül egy olcsón megszerzett külterületi ingatlan belterületbe, mert megvannak az összefonódások az önkormányzat megfelelő v ezetőjével, hogy belterületbe tudják vonni, és bizony itt egy kemény féket betesz a törvényjavaslat. És lám, milyen jó ez! Nem vagyok hozzászokva, hogy a FideszKDNP ilyet nyújt be. Aztán az ember elkezd gondolkozni, és elhelyezi a környezetbe, hogy miért most, miért nem 2010ben hoztak ilyen törvényjavaslatot, és akkor rájön az ember, ahogy gondolkodik, hogy hoppá, hát hol vannak a legértékesebb ingatlanok. Hát nyilván a legdrágábbak az ingatlanok a fővárosban, a főváros körül. Ha a főváros körül lévő kült erületi ingatlant belterületbe vonják, annak igazán lesz változása, meg a megyei jogú városokban is komolyabb, míg a kis falvakban igazán nem jelentős, mert lehet, hogy a szántóföld értéke nagyobb, mint egy eladhatatlan, falu végén lévő, külterületből belt erületbe vont ingatlan esetében, ahol esetlegesen egy szegregált területen éppen kevesebbet ér, mint a szántóföld, a belterületi ingatlan. (18.30) Hát, ez nyilván, valószínűleg közrejátszhatott abban, hogy hirtelen ez a jogszabály így előkerült. Nyilván az ügyeskedést, az ilyenfajta ügyeskedést, amikor ilyen komoly jövedelmek kerülnek egyesek tulajdonába, valamilyen módon meg kell akadályozni, vagy meg kell adóztatni, vagy itt illetékkel van sújtva. Államtitkár úr elmondta, hogy átlagosan ötvenszerese az értéke a belterületi ingatlannak, és hogy 3169 hektár került az elmúlt 17 évben, és 235 milliárd forint profitot hozott ez az elmúlt 17 évben valakiknek. Hát, én nagyon kíváncsi lennék, és nagyon költőien teszem fel a kérdést, hogy vajon ebből a 235 milliá rd forintból mennyi vándorolt a Fidesz oligarcháinak, a Fidesz környékén lévő embereknek a zsebébe, amiket - mivel látták, hogy hogyan működik ez a dolog - most szépen elcsípnek, nehogy Budapest fővárosban most az ellenzéki rész is ki tudja ezt használni. Mindamellett a szándék nagyon jó. A szándék nagyon jó, tehát valóban szükség van erre, és valóban meg kell akadályozni azt, hogy ez legyen. Kicsit más témára áttérve, a 90 százalékos illeték mértékére, már felmerült itt korábban hasonló nagyságrendben a sz emélyi jövedelemadó kérdése a végkielégítések esetében a 2010es
