Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1554 elfogadni, ha taxatíve meghatározza, hogy milyen titkok azok, és nem arra használják fel ezt a rendelk ezést majd a későbbiekben, mert gyakorlatilag a közbeszerzések nagy része üzleti titokra is, mondhatnánk, hogy tartozik, hiszen a gazdasági életben számos üzleti titok van, tehát ez lenne egy kérdésem, hogy melyik törvény szerinti titok fogalmát fogják itt használni. Kivezetésre kerül a jogszabályból az árérték arány meghatározásából az értéken kívüli egyéb értékelési szempont. Én ezt szintén egy pozitív dolognak értékelem abból a vonatkozásból, hogy végre megint nyerhet a legolcsóbb ajánlat. (17.50) Ugya nis számos újsághír, sajtóhír és én magam is tapasztaltam még Siófok alpolgármestereként, hogy ki lettek zárva a nagyon alacsony ajánlatok, mert túl alacsonyak, és az értékelési szempontrendszerben valamikor egy kétszeres drágaságú közbeszerzési ajánlattev őt hirdettek ki nyertesnek. Tehát én ezt pozitívnak értékelem, hogy igenis az érték, a piaci ár határoz meg egyes beruházásokat. Nyilvánvalóan fontosnak tartom, hogy ahol egyéb más minőségi szempontok is figyelemre méltóak, ott továbbra is legyen lehetőség arra, hogy a felolvasólapon többféle értékelési szempont alapján dönthessenek a döntéshozók. Szintén rögzíti a tervezet, hogy ha eltér az ajánlattételi dokumentációban szereplő érték vagy bármilyen minőségi értékelési szempont és a felolvasólap, akkor a f elolvasólap lesz mostantól az, ami az elsődlegességet élvezi, tehát az alapján kell meghozni a döntést. Én kissé aggályosnak tartom azt, hogy megszüntetik a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetén a közbeszerzésekért felelős miniszter központi el lenőrzésre vonatkozó hatáskörét. Én tudom, hogy rengeteg közbeszerzési eljárás van a rendszerben, és nagyon sok olyan szempont lehet, amely alapján ezt a jogszabályból ki kellett venni, és én azt szeretném megkérdezni, hogy ez - mert látom, Tilki képviselő társam mondja, hogy ez nincs benne a rendszerben, és nem volt benne, akkor elnézést kérek ezért, én így értelmeztem az egyik paragrafust. Kritikai észrevételként szeretném megfogalmazni, hogy nem ez az első olyan jogszabály, ahol az ellenzéki észrevételek elmondását, tehát a lehetőségét annak, hogy bármiben véleményt alkossunk, kiiktatnak egyegy jogszabályból, és ebben egy ilyen észrevétel van, hogy az informatikai rendszerek tekintetében a kormány részére biztosítják, hogy önálló szabályozást alkosson. Az lenne a kérdésem, hogy ennek mi a célja, mert nyilván az informatikai beruházások nagyon fontos beruházások, arra törekszünk a XXI. században, hogy minél több cég legyen az, amely ebben teret nyer, és nyilván ez egy innovatív és tényleg előremutató ágazat , de ha ismételten a kormány önálló szabályozásokat alakít ki, az már nem fog ide a parlament elé kerülni, így annak véleményezési jogköréből minket kizárnak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A KDNP képv iselőcsoportjának vezérszónoka Aradszki András képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Látszólag egy jól bejárato tt törvényt módosító javaslat van előttünk, amit az is mutat, hogy a 2015. évi CXLIII. törvény az akkor kitűzött célokat a teljesülése, hatályosulása során elérte. Ön említette azokat az imponáló adatokat, hogy mennyiben változott az új törvény alkalmazásá val a közbeszerzések struktúrája, mennyiben volt sikeres annak a célnak az elérése, hogy átláthatóság, ellenőrizhetőség, és hogy az adminisztratív terhek csökkenjenek a korábbi szabályozáshoz képest. Ezt örömmel lehetett hallani, és azért ne felejtsük el, hogy a kkvk dinamikus részesedése a közbeszerzési eljárásokban, amiről említette, hogy 58 százalékot jelentett az értéket tekintve, azért uniós szinten is egy kimagasló eredmény. De hogy mégis miért kell ezen jó eredmények és pozitív hatások mellett hozzá nyúlni a törvényhez, és a benyújtott törvényjavaslattal talán még jobbá, még hatékonyabbá és még gyorsabbá
