Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára
1551 századi kihívásoknak. Ezen kérdések vizsgálatának eredményeképpen jutottunk el ehhez a törvénymódosításhoz, amelynek keretében az átláthatóság érdekében egysz erűsítésre és a versenyképesség növelése érdekében gyorsításra teszünk javaslatot. A most benyújtott törvénymódosításnak célja tehát egyrészt az adminisztratív terhek csökkentése, az átláthatóság érdekében az egyszerűsítés és az eljárás elhúzódásának a meg akadályozása. Fontos számunkra a szabályosság növelése az uniós források pénzügyi korrekcióinak megelőzését jelentő szabályok révén, valamint természetesen a felelős közpénzfelhasználás garanciáit is erősíteni kívánjuk. A jogalkalmazók munkáját segítő szám os egyszerűsítő szabályt tartalmaz az asztalon fekvő javaslat. Például csökken a hirdetmények kötelező adattartalma. Ez is egy jó példa az adminisztratívtehercsökkentésre. Mi úgy gondoljuk, hogy csökkennek az adminisztratív terhek a Kbt. 5. § (3) bekezdés ében meghatározott közbeszerzési kötelezettség megszüntetésével is. Ez a szabály az uniós jogi kötelezettségnél szélesebb körben felhasznált uniós vagy hazai támogatás mértékétől függően határozott meg a forrást felhasználó számára közbeszerzési kötelezett séget. Mivel ez a kötelezettség nem uniós jogon alapul, ezért a szabály az uniós jog bármilyen sérelme nélkül elhagyható. A hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések és a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések Miniszterelnökség általi ellenőrzésének megszűnése a párhuzamosságok kiküszöbölését szolgálja. Már most szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy ha jól követtem az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhíreket, akkor egyes ellenzéki szereplők ezt azzal próbálják támadni, hogy akkor így majd az elle nőrzések gyakorisága, mélysége, minősége csökkenni fog, miközben az elmúlt egymásfél évben folyamatosan azt hallottuk, hogy milyen értelmetlen dolog az, hogy a Miniszterelnökség ellenőriz bizonyos közbeszerzéseket. Tehát a két állítás közül az egyik bizon yosan nem állja ki a valóság próbáját. Fontos azt ugyanakkor hangsúlyozni, hogy egyrészt ez a módosítás nem érinti az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések Miniszterelnökség általi ellenőrzését, ez uniós kötelezettség. Másrészt természetesen minden ha zai forrásból megvalósuló közbeszerzés esetén is van lehetőség ellenőrzésre, az ellenőrzések meg tudnak történni, ugyanis a Miniszterelnökség mellett eddig is párhuzamosan működtek ellenőrző szervezetek, különösen az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Elle nőrzési Hivatal és a Közbeszerzési Hatóság, amelyek továbbra is ellátják az ebből eredő hatásköröket és feladatokat. Pontosan a párhuzamosságok miatt az eddigi eljárások lassúnak bizonyultak, és a közbeszerzési eljárások tekintetében a lassúság költséges e ljárásokat és bizonytalanságokat eredményez. Ezért ezeket szeretnénk ebben a törvényjavaslatban kiküszöbölni. Az uniós források pénzügyi korrekciójával kapcsolatos kérdések rendezése miatt pontosításra kerül továbbá a versenyjogi jogsértésekre vonatkozó ki záró ok, vagyis az a szabály, amely alapján kizárhatók közbeszerzési eljárásból azok a gazdasági szereplők, amelyek az eljárásban történő ajánlattétel során kartelleztek. A módosítás felhívja a figyelmet arra az ajánlatkérői kötelezettségre, hogy az eljárá sból azokat az ajánlattevőket is ki kell zárni, amelyek ugyan nem független vállalkozásként indultak az eljárásban, de a versenyjogot sértő tevékenységük révén kívánták az eljárás eredményességét befolyásolni. A törvényjavaslat tovább egyszerűsíti a jogany agot azzal, hogy az uniós értékhatárok alatti közbeszerzések esetében hatályon kívül helyezi az úgynevezett összefoglaló tájékoztató közzétételét igénylő eljárásfajtát. Ezzel tehát ezekben az eljárásokban is fő szabállyá válik a hirdetmények alkalmazása az eljárás megindítása során, amely hozzájárul az átláthatósághoz és a verseny növeléséhez, amely ilyen értelemben a közbeszerzések szabályozottságát és a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményét is jelenti. A gyakorlati kihívásokra illeszkedő egy szerűsítésnek tekinthető továbbá az is, hogy kizárólag, még egyszer hangsúlyozom, kizárólag az építési beruházások, tervezési és mérnöki szolgáltatások
