Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
1549 Hozzá kell tennünk azt is ehhez a dologhoz , hogy ez az önállóság azért is fontos, ennek a fajta jogi megoldásnak a megfelelő színvonalú teljesítése és elfogadása azért is fontos, mert ezeknek a szerveknek a jó részét, döntő részét, sőt mindegyikőjüknek a belső életét, feladatát, hatáskörét szabály ozó önálló törvények vannak. Tehát ez a jogszabálytervezet, a törvényjavaslat, ami előttünk van, tulajdonképpen egy keretjellegű intézkedése a foglalkoztatási szabályoknak, mert nem érinti, nem érintheti az önálló külön törvényeket, amelyek szabályozzák a most már vagy a jövőre nézve különleges jogállású szervek alapvető szabályait. Én úgy látom, hogy ez a törvényjavaslat ezt a kettősséget, ezt az arányt, ezt az egyensúlyt jól szolgálja. Nem látok olyan akadályt, amely alkotmányossági aggályokat vetne fel a törvényjavaslat elfogadása tekintetében. Fontosnak tartom annak a garanciális szabálynak a megerősítését ebben a javaslatban, hogy az alaplétszám tekintetében a szervek vezetői határozzák meg a saját költségvetésük keretei között az alaplétszámot, és az á lláshelyállományba nem emelhetők be azok az álláshelyek, amelyek esetleg tartósan megürülnek ezeknél a szervezeteknél. Tehát ebben is a különállóságát, a kormánytól való függetlenségét tudjuk hangsúlyozni, tudjuk elérni és biztosítani a különleges jogállás ú szerveknek. Hangsúlyosan szerepelnek a törvényjavaslatban mindazok a fontos elemek, amely a családpolitikával kapcsolatosak, a foglalkoztatásnak az egyéb kedvező dolgai. E közül ki kell emelnem a munkaviszony alkalmazhatóságát, de ennek is van egy korlát ja, hogy a létszám 10 százalékát nem haladhatják meg, és általában a felügyeleti, ellenőrzési és irányítási hatáskörhöz kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátásánál lehet ezt alkalmazni. Nagy szabadságot biztosít a törvényjavaslat a különleges jogállású szer vek vezetőinek, összhangban az alkotmányos elveinkkel, összhangban annak a biztosításával, hogy ezeknek a szerveknek a működése az állam, az állampolgárok számára garanciális elemeket tartalmaz, olyan garanciális elemeket, amelyek nem függnek a kormányzati akarattól, ellenben sok esetben a kormányzattal szemben, a kormányzatot kontrolláló szerepet teljesítő szervek vannak. Amellett természetesen olyan társadalmi igényeket meghatározó és alkotmányos feladatokat ellátó szervezetek is vannak ezek között, amely ek nélkül a magyar alkotmányosság nehezen vagy tán nem is lenne működtethető. Így összességében, anélkül, hogy a részletekbe mennék, a törvényjavaslat elfogadását a Kereszténydemokrata Néppárt támogatni tudja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az á ltalános vitát lezárom. Megkérdezem Orbán Balázs államtitkár urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Orbán Balázs jelzésére:) Igen, kíván. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tényleg csak nagyon röviden. Egyetlenegy kiegészítést tennék ehhez a dologhoz. Azok a szervek, amelyeket jelen törvényjavaslat érint, mostantól különleges jogállású szerveknek nevezzük őket, azért itt magunk között valljuk be, hog y ezek voltak az egyetlenek, amelyek a 2010 utáni átalakításból kimaradtak. És ezt lehet, hogy Gyüre képviselő úr pozitívumként határozza meg, arra utalt, hogy milyen jó dolguk volt ezeknek a szerveknek, merthogy például a szabadság tekintetében eltérő sza bályozás vonatkozott rájuk, és hogy akkor most milyen rossz nekik. A helyzet az, hogy ezek az alkotmányos szervek ezt eddig nem pozitívumként élték meg. Tehát ezek az alkotmányos szervek azt, hogy rájuk az a jogalkotás, amit 2010 óta a kormányzati igazgatá s meg a területi államigazgatás kapcsán a parlament elvégzett, hogy ez nem terjedt ki rájuk, hanem
