Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1547 Azonban vannak bizonyos részek, ahol van még pozitív d olog, például, hogy előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki több gyermeket nevel, amikor kiválasztják, hogy kit fognak oda fölvenni, illetve előnyben kell részesíteni az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban állókat, ezt ki kell emeljem. Bár azza l, hogy a több gyermek nevelésénél csak lehet részesíteni, a másodiknál kell, nyilván óriási a különbség, hiszen az egyik csak egy lehetőség, amit senkinek sem kell alkalmazni, a másik viszont már egy kötelezettség. Tehát jó lenne, ha a másik esetben is in kább a „kell” kifejezést alkalmaznánk. Aztán amit szeretnék még szóvá tenni, ami viszont már negatívum, az az érdemtelenség megállapítása. Itt van egy olyanfajta szóhasználat, amelyet a kormány az effajta előterjesztésekben most már évek óta rendszeresen h asznál az érdemtelenség megállapítása esetén: a köztisztviselőnek lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és 15 napon belül arra is, hogy védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse. Ezzel nincs is semmi baj, e z az a része, amivel teljesen egyetértek, de a fordulat ez után az, hogy „kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az a különleges jogállású szervtől nem várható el”. Nehezen tudok olyan helyzetet elképzelni, hogy ez nem várható el, hiszen bárm ilyen olyan extrém eset előfordulhat, amikor teljesen félreértik adott esetben a munkavállalót, a kinevezett köztisztviselőt, és ha nem tudja előadni semmilyen formában, lehetőséget sem adnak neki arra, hogy előterjessze a védekezését vagy reagáljon munkál tatójának a döntésére, akkor bizony nem biztos, hogy a legigazságosabb döntés fog születni. Ez a szöveg, ez a fordulat már a korábbi jogszabályokban is mindig szerepelt, nem tudom, mi ellenzéki képviselők mindig felhívtuk a figyelmet, hogy talán ezt a rész t ki kellene belőle venni, és mindig lehetőséget kellene adni arra, hogy a védekezését bárki előterjessze. Nyilván, ha olyan eset van, amikor teljesen evidens a dolog, akkor ő sem tud mivel védekezni, tehát nem hiszem, hogy ez elhúzná a jogviszony megszünt etését, tehát ebből olyanfajta probléma nem származna. Aztán nézzük a negatívumokat! Amikor a kormányzati tisztségviselőkről szóló törvény életbe lépett, hatályba lépett, azt már akkor nagyon nagy támadás érte a szakszervezetek részéről. Hogy miért is? Azé rt, mert tulajdonképpen ennek lett egy érdekes neve, mégpedig a közszolgálati rabszolgatörvény, ez volt a neve, a szakszervezetek így nevezték el ezt a törvényt. Hogy miért? Azért, mert számos nehézséget hoz, ami hátrányos a korábbi törvénnyel szemben a kö ztisztviselőkre, és ez elsősorban a munkaidőt, pihenőidőt érinti. Egyrészt kifogásolták a szakszervezetek azt, hogy korábban a nyolc óra munkaidőbe beszámított az ebédidő, ez ezentúl már nem számít be. És ez mit is hoz magával? Ha ezt felszorozzuk az évi m unkanapok számával, akkor körülbelül 15 nappal kell összesen, ez a fél óra azt fogja jelenteni, hogy 15 nappal többet fog dolgozni ugyanazért a bérért a köztisztviselő. Ezenfelül, államtitkár úr kihangsúlyozta, hogy a szabadságok is módosulnak, de államtit kár úr csak azt mondta el, milyen jó, hogy a pótszabadságok, a gyermek utáni pótszabadság a duplájára emelkedik, viszont a korábbi szabályozáshoz képest, az eredeti szabályozáshoz képest az alapszabadság csökken, mégpedig 25 nap volt régebben, itt pedig má r csak 20 nap alapszabadság van, és ha pótszabadságok vannak, akkor a gyermekteleneknek vagy a felnőtt gyermekekkel rendelkezőknek vagy az egygyermekeseknek itt gyakorlatilag csökken mindenféle szempontból az alapszabadsága.És gyakorlatilag mint egy 13. ha vi munkaidő - tehát nem munkabérről beszélünk, 13. havi munkaidőről , ennyivel növekszik meg ezáltal a köztisztviselők munkavégzési kötelezettsége, és még ráadásul az ebédidőre, ami fél óra, és nem tartozik bele a munkavégzési időbe, ezen időtartamban nek i rendelkezésre kell állni, elérhetőnek kell lenni a munkáltató számára, tehát bármikor ez akár megszakítható, és munkára rendelhető ezen időtartam alatt is. Ez egy készenlétet jelent, egy rendelkezésre állást jelent, ami megint sehol nem jelenik meg a mun kavállaló kedvezményei között, és ezért is nevezték el, hogy a 13. havi munkaidő is bevezetésre kerül, ezért lett ennek a neve a közszolgálati rabszolgatörvény. (17.20)
