Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára
1544 , a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ahogyan már az előző napirendi pontnál említettem, a kapcsolódás teljesen egyértelmű és el ég látványos a két napirendi pont között, sőt, ha kiterjesztően értelmezzük, a Tuzson államtitkár úr által képviselt és elővezetett bürokráciacsökkentéssel és a területi államigazgatási rendszer átalakításával kapcsolatos előterjesztés és ezen előterjeszté s között is egyértelmű az összefüggés. Valójában, amikor a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt 2011ben a Ház elfogadta, akkor három egymástól elkülönülő, közszolgálatban dolgozó csoport jogállás keletkezett. Voltak egyrészt a kormá nyzati igazgatásban dolgozók, az önkormányzati igazgatásban dolgozók és az úgynevezett autonóm szervek, illetve az Alaptörvény által nevesítve, az önálló szabályozó szervek foglalkoztatottjai. A központi és területi kormányzati igazgatási szervek vonatkozá sában az előző napirendi pontban tárgyalt Kit. volt az, amely az egységesítést első körben, pontosabban a közelítést első körben megvalósította, a jogviszonyegységesítésekre pedig most, ennek a módosításnak az elfogadásával kerülne sor. Jelen törvényjavas lat, amely a különleges jogállású szervekről szól, ennek az a célja, hogy ezt a megkezdett egységesítési és szabályozási folyamatot folytassa, az egymással hasonlóságot mutató szervek létszámgazdálkodására és foglalkoztatottaik jogviszonyára egy olyan új t örvényt alkosson, amelyik egy egységes keretet teremt, de tekintettel van a szabályozással érintett szervek sajátosságaira is. A mi koncepciónk az volt, és ez a törvényjavaslat is ezt tükrözi, hogy egy keretszabályozást állapítunk meg, és megpróbáljuk a le hető legracionálisabb és legészszerűbb módon biztosítani az úgynevezett különleges jogállású szerveknek - ami már önmagában egy új elnevezés - az önállóságát. Az alkotmányos szervek közül ez a törvényjavaslat érinti: a Köztársasági Elnöki Hivatalt, az Alko tmánybíróság Hivatalát, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt, az NMHHt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságát, a Művészeti Akadémia Titkárságát, az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltárát, az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, a Közbeszerzési Hatóságot, a Nemzeti Választási Irodát, az Országgyűlési Őrséget és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalát. Ezeket innentől kezd ve, az elfogadás esetén, egységesen különleges jogállású szervként neveznénk. Ezen szervek esetében is a Kit.ben foglaltakhoz hasonlóan szabályozott létszámgazdálkodást vezetnénk be, ahol az önállóság úgy maradna fenn, hogy ugyan ez a szabályozás is állás helyre épülne, de azzal az eltéréssel, hogy a különleges jogállású szervek a rendelkezésükre álló költségvetési keretek figyelembevételével maguk határozzák meg az alaplétszámot. A kormánynak nincs hatásköre az álláshelyekkel kapcsolatban, tekintettel arra , hogy itt valóban sok esetben az alkotmány szintjén is nevesített szervekről van szó, ezért az alkotmányos összefüggések is szükségessé teszik ezt a szervezeti felelősséget és egyben mozgásteret. Ebből következően a javaslatnál nem ismert az alaplétszám f ölötti központosított álláshelyállományba tartozó álláshely fogalma, amit el lehet vonni, a szervezet tudja besorolni az álláshelyeket. A törvényjavaslat a hatálya alá tartozó szervek két csoportját különíti el: az első csoportba négy darab ügyintézői állá shellyel szerepelnek szervek, a második csoportban pedig öt darab ügyintézői álláshely besorolási kategóriát lehet létrehozni, a vezetői besorolási kategóriák mindkét csoportnál egyformán alakulnak. Nagyobb szabadságot és önállóságot kíván a javaslat bizto sítani a szakmai felső vezetők esetén, ugyanis a besorolási kategóriát nem határozza meg a törvényjavaslat. Vannak olyan különleges jogállású szervek, amelyeknél nem kerül besorolásra az álláshely, mivel ezen szerveknél az illetmény nem a törvényjavaslat m ellékletében foglalt illetménytábla alapján kerül megállapításra, és a pótszabadság mértékét sem a törvényjavaslat rögzíti, hanem a felek megállapodása alapján közszolgálati munkaszerződésről van szó, amely ilyen értelemben még nagyobb rugalmassági fokot t esz lehetővé.
