Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 22. kedd - 86. szám - Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
152 A törvényjavaslat a fentieken túl tartalmazza a menedékjogról szóló törvén y jogharmonizációs célú módosítását is. A javaslat elfogadása a vonatkozó európai uniós jogi aktus, az úgynevezett kvalifikációs irányelv 4. cikkelyének megfelelő átültetését teremti meg, ami a menekültügyi eljárás során a bizonyítékok beszerzésének és azo k értékelésének szabályairól rendelkezik. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek, tisztelt kép viselőtársaim. Sajnálatos módon úgy látom, hogy nincs mindenki jelen, aki előre jelentkezett, ezért az eredetileg tervezett sorrendtől el kell térnünk, és ezért elnézést kérek. Balczó Zoltán képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából adok elsőnek szót . Parancsoljon, képviselő úr! BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A szóban forgó törvényjavaslat számos törvény módosítását érinti, viszont annyiban könnyen kezelhető és szavazható, hogy ez ek a törvénymódosítások egy koherens egységet alkotnak. Lényegében a célja a schengeni térség külső határainak védelme, az ehhez kapcsolódó információs rendszernek a korszerűsítése és bevezetése. Nyilván a schengeni külső határok védelme mindig is lényeges kérdés volt az Európai Unióban, a 2015ös migrációs válság után alakult viszont központi témává. Ugyanakkor világossá kell tenni, hogy ez a határregisztrációs rendszer elsősorban a legális határátlépések informatikai nyilvántartására vonatkozik. Talán hog y számot is mondjak, hogy milyen mértékű adatot kell kezelni: 2018ban a schengeni határon 400 millió európai uniós állampolgár lépett be, 200 millióan pedig harmadik országból, tehát 600 millió belépésről volt szó. Ez 2025re 900 millióra várható, 600 mil lió uniós és 300 millió harmadik országbeli. Tehát érhető, hogy a Bizottság 2017ben elfogadta ezeket a rendeleteket, amelyekkel ez a nehéz feladat kezelhető. Az intelligens határregisztrációs rendszer bevezetésének legfontosabb célja a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ellenőrzés minőségének javítása, és egy nagyon lényeges szempont az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek pontos azonosítása és ezáltal gyakorlatilag az irreguláris migráció visszaszorítása. Ugyanis jelenleg a vízumen gedélyek lejártát követő túltartózkodások nem mérhetők pontosan. A schengeni külső határokon nincs érvényben olyan rendszer, amellyel a nemzeti hatóságok kötelezően rögzítenék a harmadik országból érkezők belépésének és kilépésének dátumát. Ezeket az útlev élbe pecsételve rögzítik, így a 180 napos időszakra, a 90 napos tartózkodásra jogosító rövid távú schengeni vízum lejáratát sem tudják a hatóságok automatikusan vizsgálni. Tehát ebben a tekintetben ez egy nagyon fontos előrelépés lesz. Még egy szempontot h add említsek! Magyarországnak, a magyar rendőrségnek van egy saját határellenőrzési regisztrációs rendszere, amely az EES, tehát az európai határregisztrációs rendszerben megkívánt alfanumerikus adatokat is fog tárolni. Az nagyon lényeges lehetőség, hogy m i fenntarthatjuk a saját rendszerünket, mert a saját biztonságunk érdekében az fontos, hogy ezek az adatok a nemzeti hatóság rendelkezésére álljanak anélkül, hogy külön a központi adatrendszerből kéne ezt lekérni. Tehát ebben az értelemben nem sért nemzeti érdeket, amit azért sokszor pozitívnak ítélhető uniós rendelkezésnél talán célszerű vizsgálni. Az európai utasinformációs és engedélyezési rendszer ehhez a schengeni határátlépési feladatteljesítéshez kapcsolódik, azzal a különbséggel, hogy az a vízumment es harmadik országbeli állampolgárokra lesz alkalmazható. (Dr. Tiba Istvánt a jegyzői székben Földi László váltja fel.) Most a Jobbik nevében ki tudom fejezni a támogatást, de azt mondom, hogy ez némileg formális, hiszen ez egy európai uniós rendelet, ame ly hatályba fog lépni, gyakorlatilag függetlenül attól, hogy mi hogyan oldjuk meg ennek a hazai jogrendbe való beültetését, ami kodifikációs szempontból természetesen egy fontos és komoly feladat.
