Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 21. csütörtök - 96. szám - A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - TUZSON BENCE, a Miniszterelnökség államtitkára
1510 hatóság 30 nap után kimenjen, és megnézze, hogy valóban cipészként dolgozike. Elég, ha egyébként fizeti az adót, és valóban végzi azt a tevékenységet. Aztán a különböző szakhatóságok által végzett vagy a sz akirányú ellenőrzések során természetesen, amikor úgy adódik, akkor a szúrópróbaszerű ellenőrzéssel ellenőrizni kell a tevékenységét, akár közegészségügyi szempontból vagy más szempontok alapján. Ezért ezt a 30 napos ellenőrzést is megszüntetjük, tehát a k ötelező 30 nap utáni ellenőrzést is megszüntetni rendeli ez a törvényjavaslat, illetve abba az irányba is elindulunk, hogy egy nyilvántartásunk legyen. Megszűnik a vállalkozóknak az igazolványa, tehát külön aktus nem kell ahhoz, hogy valaki vállalkozási te vékenységet végezhessen, és abba az irányba indulunk el, hogy a két nyilvántartást, ami a NAV nyilvántartása, tehát az adóügyi nyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartása, egy nyilvántartássá olvasszuk össze, azaz a tevékenység megkezdését egy be jelentéssel, egy adóhatósági bejelentéssel meg lehet majd tenni. Gyorsabbá válhat az építésüggyel kapcsolatos ügyek intézése is, hiszen egy egységes építéshatósági rendszert hozna létre ez a javaslat a következő időszak vonatkozásában. Mint önök is tudják, az állam az építésüggyel kapcsolatos tevékenységét, tehát a hatósági tevékenységét, ami hangsúlyozottan egy állami feladat, kettős módon látja el. Egyrész egy, az állam igazgatásán kívül álló önkormányzati igazgatási területre tesz át egy feladatot mint é pítéshatósági feladatot, aminek egyébként a másodfoka a kormányhivatali rendszerben van, míg az építésügyek egy másik része viszont a kormányhivatalban zajlik. Tehát az önkormányzat a saját feladata körében a szabályozást megalkotja, s a szabályozást követ ően az államnak van feladata az építéshatóság területén. Az állam a döntéseit tehát megkettőzte, ez a kettősség azonban egyrészt érthetetlenséget, másrészt lassulást okozhat az építésigazgatás területén, hiszen egy megkettőzött építésügy az értelmezést is nehézkessé teszi, valamint az ügyintézést is lassítja, és az ország ezzel kapcsolatos erőforrásait is megduplázza. Ezért a javaslat azt tartalmazza, hogy minden kerüljön a helyére: az önkormányzatok alatt működő polgármesteri hivatalok önkormányzati hatósá gi ügyekkel foglalkozzanak, tehát az önkormányzat ügyeivel, és egy jegyzőnek ténylegesen a polgármester legyen a főnöke, tehát ne történhessen meg az, hogy egyébként más hatósági ügyekben, egy építésigazgatási ügyben a felettes szerve nem a polgármester, h anem a kormányhivatal, mert jelenleg ez a helyzet. Ezt a helyzetet szeretnénk tisztává tenni, az önkormányzati hatósági ügyek az önkormányzat hivatalára tartozzanak mint polgármesteri hivatalra, az állam hatósági ügyei pedig tartozzanak az államra. (14.1 0) Tisztelt Képviselőtársaim! Az eddig bemutatott hatósági ügyek és változások kiemeltek a nemzetgazdaság szempontjából is, de hangsúlyozni kell, hogy vannak olyan változások is, amelyeknek nem a közvetlen nemzetgazdaság és az államrezon szempontjából van jelentősége, hanem bizony az állampolgárok szempontjából és kifejezetten bizonyos kiszolgáltatott vagy kiszolgáltatottabb társadalmi csoportok szempontjából. Van sok olyan bosszantó szabály, ami felesleges, és mondhatom azt talán, hogy zaklató is, amikor p éldául az állampolgárokat túl gyakori megjelenésre vagy bizonyos bizonyítványok vagy igazolványok túl gyakori cseréjére hívja fel, holott ez a valóságban indokolatlan. Ilyen például azoknak a személyeknek a köre, akik közgyógyellátásra szorulnak, illetve a rra jogosultak. Kétféle ilyen van, az alanyi és a normatív jellegű közgyógyellátás. Ezeknek a közgyógyellátásra vonatkozó igazolásoknak az ideje az alanyi esetben két évről négy évre, a normatív esetében pedig egy évről két évre fog növekedni, amennyiben a tisztelt Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja. Ez jelentősen fogja segíteni pont az e tekintetben kiszolgáltatott társadalmi csoport helyzetét. Ilyen a helyzet a megváltozott munkaképességű személyekkel kapcsolatban is, akiknek esetében meg fog szűn ni az ötévente való kötelező felülvizsgálat, ha az érintett személynek olyan az egészségi állapota, amiben javulás nem várható. Ezekben az esetekben indokolt az, hogy ne kelljen ötévente a hatósághoz fordulni, és megalázó módon, ugyanabban a helyzetben ugy anazt az igazolást kérni, amit
