Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat ... - MOLNÁR GYULA (MSZP): - ELNÖK: - MOLNÁR GYULA (MSZP):
1488 MOLNÁR GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Ti sztelt Ház! Külön szeretném köszönteni az egyetlen képviselő hölgyet - bocsánat, most már kettőt. No, én még egyszer, utoljára nekiugrok. Tényleg többet nem kívánok ebben a vitában részt venni, hacsak személyes megtámadtatás nem ér, de szeretném még egysze r összefoglalni, hogy mi a probléma és mi a baj. Szeretnék most nagyonnagyon plasztikus példákat mondani. Van egy olyan történet, hogy egy férj és a felesége elmennek horgászni. Déltájt a férj lepihen, a felesége pedig bemegy a csónakkal a tó közepére egy könyvvel, és ott elkezd olvasni. Arra megy a halőr, és megkérdezi, hogy mit csinál itt hölgyem. Látja, hogy olvasok és napozok. De tudja, hogy itt tilos horgászni? Mondom önnek, hogy én nem horgászom, én olvasok és napozok. De ott van az eszköz magánál, k énytelen vagyok feljelenteni önt. Na, ha ön engem följelent, akkor én magát beperelem nemi erőszakért. De én magához sem értem. De az eszköz magánál van. (Derültség.) (12.40) Azt akarom ezzel mondani, hogy egy olyan helyzet fog előállni, hogy nem tudjuk pontosan azt, hogy aki ott ül fent a pulpituson, az egyébként mit is gondol arról a helyzetről, szituációról, ami itt történik. Szerintem az elmúlt pár órában számtalan példát próbáltak meg a képviselőtársaim ezzel kapcsolatban, ki bátrabban, ki esetleg sz olidabban megfogalmazni. Ezért tartom azt fontosnak, hogy még egyszer megismételjük azt, hogy amikor önök ezt a fiókot kihúzták, és láttak egy korbácsot meg egy cukrot, akkor miért a korbácshoz kellett egyből nyúlni. Miért nincs az tényleg, hogy van egy he lyzet, ami felé megyünk, jól láthatóan a politikában kevésbé a saját értékek felmutatása felé megyünk, sokkal inkább arra, hogy mi különböztet meg a másiktól minket, és ez óhatatlanul konfliktusokhoz vezet, miért nem próbáljuk legalább itt, ebben a Házban ezt valamilyen formában kezelni? Valóban elfogadom Czunyi képviselő asszony mondatát, óvodás dolog, hogy ki kezdte ezt. Valóban, ezt talán fölösleges ezen a szinten megvitatni. De én például nagyon hajlok Szabó képviselőtársam kezdeményezésére, próbáljunk meg random módon tíz egyszerű embert az utcán megszólítani, ne a Pesti Srácokat és ne is az M1 tévét, hanem egyszerűen megkérdezzük, hogy szerinte ki okozza, ki miatt van az, hogy egy picit mintha a közbeszéd és a politika eldurvult volna az elmúlt időszak ban ebben az országban. Nos, az „onnan minek látszik?” kérdésére szeretnék egy egyszerű pszichológiai kísérletet bemutatni önöknek. Nézzék meg, hogy önök milyen számot látnak itt, amit felmutatok. (Felmutat egy papírra rajzolt 9est.) Nyilván értik, hogy m ire gondolok. Ha én innen nézem, én 6ost látok. Az a helyzet van, hogy onnan nézvést a világ valóban annak látszik, innen nézvést viszont ez pont fordítva van. (Varju László: Tiltott eszköz.) Tessék? Tiltott eszközt használtam? Elnézést kérek, akkor ezt v ágják ki. (Derültség.) ELNÖK: Ez az elnök jogköre, hogy megítélje. Folytassa, képviselő úr! (Szórványos taps.) MOLNÁR GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen. Innen már csak egy ugrás az, hogy eszembe jutott zseniális prózaírónk, Örkény István egypercese. Ennek bony olult, hosszú címe van: „A legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem.” Úgy kezdődik: „Kezit csókolom, lehet itt felfújható gumimatracot venni? Mit tetszik? Nem ez a zöld bódé az, ami a Belkeresk edelmi Minisztérium kölcsönzője? De igen. Akkor gumimatracot szeretnék.” Ismerik a történetet, nem akarom végigmondani. Szóval, azt akarom mondani, hogy próbáljunk meg ebből az egész menetből kizökkenni, és ahogy Oláh képviselőtársam elmondta, ezt a meccse t a mai napon önök nyilvánvalóan elvesztették, tehát nem lehetett 22.45 és 23 óra között ezt a dolgot szép csöndesen lezárni. Itt vagyunk, szépen belecsusszantunk a délutánba is, és akik azért jöttek, hogy az önkormányzatiságot megvédjék,
