Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat ... - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik):
1423 számára már világos, hogy normaszegő helyzet van, és ennek ell enére folytatja a normaszegést, ebben az esetben lehet indokolt a szankció. Mi tulajdonképpen ez a szankció? Van egy nagyon furcsa szabály. Van egy látszólagos jogorvoslat, és ez mutatja ennek a törvénynek a rendkívül gyenge jogorvoslati rendszerét is. Mer t mi is a helyzet? Azt mondja, hogy akitől megvonták a hozzászólási jogát ezértazértamazért, a gumiszabályok miatt, az ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel, de kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság es eti jellegű állásfoglalását. Na, ez hogy lesz, drága képviselőtársaim? Zajlik a halászatról szóló törvény vitája. A levezető elnök úgy ítéli meg, ami eleve egyébként nem fordulhatna elő, hogy olyan közbekiabálást tettem, amely a horgászati engedélyekkel ka pcsolatos hozzászólót - hogy is volt pontosan ez a szabály, mert ne beszéljünk a levegőbe - kirívó mértékben zavarta. Hoz egy döntést arról, hogy a képviselőtől ebben az esetben megvonja a felszólalási jogot, ez akkor van, ha az ülésvezetéssel szemben foga lmaz meg kritikát, megvonják tőle a felszólalási jogot - mindjárt befejezem, bocsánat , utána lehet fordulni az Igazságügyi bizottsághoz. Mi fog történni? Szünetet tartunk, amíg nincs döntés? Vagy majd három nap múlva azt mondják, hogy bocsi, hozzászólhat tál volna mégis, és folytathattad volna a hozzászólásodat? Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót 15 perces időkeretben Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak. POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, e lnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Arató képviselőtársam nagyon helyesen ismertette a bevezetendő, önök által fantasztikusnak ítélt jogszabálytervezetet. De ahogy az előzőekben is elhangzott a kormánypárti vezérszónokoktól, nagyon fontos a k ülföldi kitekintés és az, hogy megismerjük, más országokban, európai uniós országokban és az Európai Parlamentben hogyan is működik a házszabály, mik a képviselők jogai, és milyen büntetéseket, figyelmeztetéseket kaphatnak. Ahogy már Lukács László képvisel őtársam elkezdte, én onnan folytatnám. Belgiumnál tartottunk, az alsóház már ismertetésre került, úgyhogy szeretném akkor a felsőházat ismertetni, hogy ott milyen lehetőségeik vannak a képviselőknek. (7.30) Tehát a szenátus házszabályának 49. cikke értel mében a felszólalót nem szabad félbeszakítani, kivéve, ha az nem a szabályokra való figyelmeztetés miatt történik. Ha a felszólaló eltér a tárgytól, csak az elnök figyelmeztetheti őt. Ha ez már kétszer megtörtént, vagy a felszólaló önmagát ismétli, hasonló an az alsóházhoz, megvonják tőle a szót a vita hátralévő részében. Rossz szándékot vagy személyes támadást tartalmazó felszólalás esetén az elnök szintén figyelmeztet. Ha a felszólalás ellentétes a szabályokkal, megzavarja a rendet, vagy a felszólaló anélk ül beszél, hogy szót kapott volna, vagy figyelmeztették, hogy lejárt a felszólalás ideje, az elnöknek lehetősége van, hogy a végleges jegyzőkönyvbe való rögzítést felfüggessze. Nem szabad telefonálni, hívást indítani, se fogadni, se plenáris, se bizottsági ülésen, ellenkező esetben az elnök figyelmezteti a képviselőt. Belgiumról beszélünk még egyszer, hogy legyen meg a… Tehát ismétlem, hogy Belgium esetében ezek a szabályok. Rendbontás esetén az elnök a következő fegyelmi szankciókkal élhet: figyelmeztetés, figyelmeztetés és annak jegyzőkönyvbe vétele, szenátor ideiglenes kizárása a vitából, kizárás a szenátus munkájából és az épületből. A megintett, kizárt szenátor fellebbezhet a döntés ellen a szenátus hivatalánál. A fellebbezés eredményéről a szenátus eln öke vagy… - későbbi ülésen tájékoztatja a szenátust, amennyiben a szenátor nem hagyja el az épületet, az eljárás hasonló az alsóházéval, azzal a különbséggel, hogy a szenátor tíz, ezt követő ülésen nem vehet részt.
