Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat ... - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
1405 felszólalásra vonatkozó szabályokat, az elnök rendreutasíthatja, félbeszakíthatja, megvonhatja tőle a szót - ezt a házszabály 101106. cikkei ta rtalmazzák. Amennyiben az elnök rendzavarást észlel, extrém esetben, akár a karzatról a rendzavaró eltávolítását rendelheti el. Pénzbüntetést vagy tiszteletdíjcsökkentést mint fegyelmi szankciót nem alkalmaznak az osztrák alsóházban. Tisztelt Képviselőtár saim! Azt még érdemes tudni (Derültség az ellenzék soraiban.) , hogy a felsőházi házszabály megjelenésére vonatkozóan is fontos elemek vannak, így távollét esetén annak indoklására ugyanolyan kötelezettséget írnak elő, mint az alsóháznál. Ugye, itt van egy folyamat, amelyben meg lehet győződni az ebben az esetben a felsőházi képviselőknek, hogy valóse az indoka a kimentésnek, illetve a távolmaradásnak, betegségnek, amely egyébként a képviselőnek az azonnali ülésre való behívását is jelenti. Itt is hasonlóan , amennyiben a képviselő a felszólításnak nem tesz eleget, úgy harminc napon belül akár megfoszthatják a képviselői mandátumától, ebben az esetben szintén alkotmánybírósági döntés szükséges. (5.40) A felsőház szabályai a felszólalások szabályozása tekint etében megegyeznek az alsóházéval, azzal az eltéréssel, hogy az elnök az ülés végén vagy a következő ülés elején is megintheti a felszólalása során szabálytalanul eljáró képviselőt. Bármely, az ülésen részvételi jogosultsággal rendelkező személy kérheti az elnököt, hogy intse meg vagy figyelmeztesse a felszólalót, hogy ne térjen el a tárgytól. Ez egy különösen érdekes dolog annak fényében, hogy itt az osztrák felsőházban bárki kérheti az elnököt, hogy intsen meg valakit a felszólalás közben; hazánkban ez az ülésvezetés bírálatát jelentené azonnal. Itt ebben az esetben még egy pluszlehetőség van, hogy ők maguk is kérhetik, hogy fontolja meg a felsőházi ülést vezető személy a képviselőt. A belga parlamentre rátérve, és talán ez most még belefér az időbe, a bel ga parlamentben szintén két kamara működik, az alsóház 150 fős, a felsőház 60 fős, tehát egy hozzávetőleg velünk azonos méretű tömeggel kell dolgozni, bár az alsóház lényegében kisebb. Az alsóház a házszabály 42. cikk (5) pontja értelmében név szerinti sza vazás esetén, ha a képviselő igazolatlanul hiányzik, juttatásai 1060 százalékát vonhatják meg. A szankció alkalmazása és a megvont összeg annak függvényében alakul, hogy a képviselő a név szerinti szavazások minimum 20 százalékáról vagy több mint feléről hiányzik. Nyilván itt elegánsan hallgat a gyűjtés a két kézzel való szavazásról. Talán Belgiumban sem vezették be még ezt az egyébként párját ritkító szabályozást, miszerint a hiányzók helyett akár képviseletében dupla kézfeltartással is szavazhatnak a kép viselők. De például a belga szabályozás sem tesz meg olyat, illetve tesz lehetővé olyat, hogy valakinek a szavazati jogát átdelegálják másra, és valaki kétszer szavazzon, egyszer saját maga jogán, másik esetben pedig egy másik személy okán. Nyilván látszik , hogy a magyar szabályozás új utakat keres, csak nem tudjuk, hogy ezek az utak nyugatra vagy adott esetben a türk államok felé vezetnek. Maradjunk Belgium alsóházánál! A házszabály 46. cikke értelmében, ha a felszólaló eltér a tárgytól, az elnök meginti. Ha a képviselő kétszeri megintés után is eltér a tárgytól, az elnök megvonja tőle a szót az ülés hátralévő részére nézve. Ugyanez az eljárás akkor is, ha a képviselő két figyelmeztetést követően is önmagát ismétli. A házelnök minden rendzavaró személyt meg int. Ha egy ülés során az elnök kétszer is meginti ugyanazt a képviselőt, egyben a felszólalás jogát is megvonja tőle az ülés hátralévő részére. A képviselő nem adhat magyarázatot a rendzavaró viselkedésre az ülés végéig, kivéve, ha az elnök másképp dönt. Egyébként, tisztelt képviselőtársaim, nagyon gyakori, hogy megadja a magyarázatadási okot a nemzetközi összehasonlítás, itt az elkövetkezendő országok tárgyalásánál sorra fogunk találni példát arra, hogy miként ad magyarázati jogot a képviselőnek. Ez példá ul Magyarországon is rendkívül fontos lenne, hogy ne csak ügyrendiben lehessen egy rendzavarásra okot adni, hanem egy tényleges számonkérésként lehessen megkérdezni, hogy mi volt a rendzavarás oka. Talán érdemes lenne ezen majd elgondolkozni.
