Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat ... - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
1385 Nem tudom, feltűnte - én most megfigyeltem ezt a ma esti vitát afféle kuta tó társadalomtudósként , és nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy az ellenzéki bekiabálások stílusa és hőfoka és a mondanivaló között mi volt az összefüggés. Bányai képviselő úr beszéde alatt - nem tudom, figyeltéke - nemhogy hangos kiabálás nem volt, de még csöndes beszólás is alig. Ugyanakkor… (Dr. VargaDamm Andrea: Mert nem mondott olyat!) Merthogy nem mondott olyanokat, tisztelt képviselőtársaim, mert nem gyalázta az ellenzéket, nem összevissza beszélt, nem kommunistázott, hanem egy higgadt szakmai v éleményt mondott el. Sokan vagyunk itt az ellenzéki oldalon, akik boldogan folytatunk érdemi szakmai vagy akár politikai vitát, akár éles vitát is kulturált keretek között, hogyha erre módunk van, ha erre módunk van a szabályok szerint, és hogyha olyan dol gokról beszélünk és olyan módon, amelyek egyébként idetartoznak, és amelyekről lehet érdemben eszmét cserélni. És nem véletlen, hogy ha itt Böröcz képviselő úr vagy Boldog képviselő úr hozzászólását már nagyobb izgalom követte (Böröcz László közbeszól.) , d e önök azok, képviselőtársaim, akik nem szakmai érveket mondanak, nem politikai érveket mondanak, hanem simán gyalázzák az ellenzéket. Önöktől erre telik, de akkor ne csodálkozzanak, hogyha ezzel szemben pedig van egyfajta határozott ellenkezés! Nem állom meg, tekintettel arra, hogy a képviselő úr - és ezért nyilván nem hibáztatom a képviselő urat, mert olyan szerencsés - nem élte meg azt az időszakot, amikor kötelezően tanulnia kellett mindenkinek az iskolában eztazt a kommunizmusról, de azt a tévhitét, h ogy a kommunisták állandóan a demokráciáért aggódtak, szeretném eloszlatni. Ez nem így van, tisztelt képviselő úr. A kommunisták sokfajta aljasságra képesek voltak, de a demokráciáért érzett kínzó aggodalom nem tartozott közéjük. Konkrétan Lenin, aki mégis csak egy elég hiteles kommunista, azt mondta, hogy a demokrácia is egy államforma, amelynek el kell tűnnie, és bár diplomája kétségkívül volt, de liberálisnak sem nevezném, már csak azért sem, mert meglehetősen határozott módon lépett fel azokkal szemben, akiknek például a demokrácia vonatkozásában más véleményük volt, mint neki, akár szociáldemokraták voltak, akár népi forradalmárok, akár pedig liberálisok. Szóval, tisztelt képviselőtársam, én természetesen nem akarom korlátozni, hogy ön miről beszéljen, d e szerintem az a helyes, hogyha ezt a tárgy kellő ismeretében teszi meg, és nem egyegy jópofa mondás kedvéért, amelyről azt gondolja, hogy biztosan mókásnak fogjuk találni, vagy erős érvnek fogják találni az ön hívei, ne távolodjon el a tárgyszerűségtől. Azt mondja Boldog képviselő úr, hogy ő szívesebben olvasott volna ma este otthon mesét a gyermekeinek. Az enyém sajnos már nincs olyan korban, hogy mesét olvassak neki, de én is szívesebben beszélgettem volna vele ma este. Csak van köztünk egy különbség, k épviselő úr, és ez egy fontos különbség: ön szavazta meg azt a napirendet, amelyik alapján most tárgyalunk (Dr. VargaDamm Andrea: Igaz! Így van!) , én meg nem szavaztam meg. (Derültség és taps az ellenzék soraiban.) Ez az aprócska különbség van, és ezt nem a személyeskedés okán hozom ide, hanem azért, hogy felhívjam a figyelmet egy nagyon fontos tényre: a mindenkori többségnek sokkal nagyobb lehetősége van arra, hogy alakítsa a parlament működését, beszédstílusát, hogy valamilyen módon alakítsa azt, hogy mi képpen működik ez a parlament. Ha önökben komoly aggodalom van a parlament működése iránt, akkor azt javaslom, elsősorban azon gondolkozzanak el, hogy önök a többségi pozíciójukkal hogyan tudnak úgy élni, hogy egyébként ez megteremtse a lehetőséget az érte lmes és higgadt vitára, említettem délelőtt, hogy például úgy, hogy nem 37 törvényt tárgyal a parlament egy héten. És ne haragudjanak, de ezt nem az ellenzék csinálta így, nem mi kértük, hogy tárgyalhassuk egy nap az országgyűlési törvényt, az igazságszolg áltatás átszervezését, a szakképzést meg a közlekedést - meg nem is tudom, mi volt a többi még ma (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) , meg a tudományt meg a bánat tudja, micsodát, és a halgazdálkodásról ne is beszéljünk! (Derültség és közbeszólások az ellenzék soraiból. ) Szóval, azt kell önöknek mondanom… (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Zrínyiév!) - és a Zrínyi évet, azt nem mi kértük, ezt kaptuk önöktől. Ez nyilván nem könnyíti meg a vitát.
