Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat módosításáról szóló határozati javaslat ... - ELNÖK - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
1323 A jogosultság nem azonos a közintézmények működésének megzavarásával. Ennek elkerülésére az intézménynek a látogatást tervezhető módon kell b iztosítani. Nem lehet egy kórházat, egy vasúti üzemet, rádió működését sem megzavarni váratlan megjelenéssel, csoportos látogatással, vagy önkényes politikai reklámot terjeszteni a közintézményekben. Erre szolgál az előttünk fekvő törvényjavaslatban az elő zetes bejelentés. A közintézmények nem a képviselők munkahelyei, mint ahogy néhányan képviselőtársaim tévesen hivatkoznak erre. Az országgyűlési képviselő munkahelye az Országház és a kapcsolódó létesítmények. Ugyanakkor felkereshetnek közintézményeket, od a be is engedik őket, de a belépési és ellenőrzési lehetőséget az adott munkahely működésének természete adja meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak azt tudom kérni mindenkitől, akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselő, hogy tekintsenek rá a magyar történ elemre, a magyar nép múltjára, arra a küzdelemre, amely a magyar nép megmaradását szolgálta. A választási lehetőség mindenkinek a megmaradás és a sorsunk iránti közömbösség között van. Az országot irányító parlamenti rend lényege a megmaradás. Aki ezt megé rti, annak ezek a szabályok annyira természetesek, hogy ellenükre szólni sem érdemes. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkitől azt kérem, hogy a módosításokat fogadja el, hiszen ez, azt gondolom, valamennyiünk érdekét és a parlament méltóságának megőrzését s zolgálja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban. - Egy hang az ellenzék soraiból: Húúú!) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm a háznagy asszonynak. Folytatjuk munkánkat előre bejelentett felszólaló kkal. Mindenkit köszöntök ebben az aktív órában. Balczó Zoltán képviselő úr, Jobbik, parancsoljon! BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Két konkrét szabályozási kérdésről szeretnék szólni, egyrészt a frakcióalakítás kér déséről, másrészt a kitiltott képviselő helyettesítéséről. A frakcióalakítással kapcsolatban a módosítás a következőt mondja: a független és függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt és képviselőcsoportho z nem csatlakozhat. Emögött az elv, a logika, hogy ha csak a választáson 5 százalékot elért pártlistához kapcsolódóan lehetséges a frakcióalakítás, ez jobban tükrözi a választói akaratot. Ebben persze van logika, de úgy tűnik, hogy a Fidesz ezt is a pillan atnyi politikai érdekeihez kapcsolódva alkalmazza vagy nem. 1998ban a Magyar Igazság és Élet Pártja 5,5 százalékot ért el, átlépte a bizonyos 5 százalékos küszöböt. Ugyanakkor abban az időben a frakcióalakítás másik lehetőségére, amit a parlament a megfel elő munkaszervezés miatt határozott meg, 15 volt a létszám. A Fidesz semminemű hajlandóságot nem mutatott arra, hogy a létszámot megváltoztatva a most természetesen a legfontosabbnak tekintett okot teljesíteni tudja, hogy a MIÉP megalakíthassa a frakcióját , bizottsági helyeket nem akartak adni. Végül természetesen az Alkotmánybírósághoz fordultunk, amely visszamenő hatállyal az előzetes tárgyalások napjára megsemmisítette a házszabálynak azt a rendelkezését, amely nem tette lehetővé egy 5 százalékot meghala dott párt frakciójának létrehozását. Tehát akkor másképp ítélték meg ezt, akkor a létszámot tekintették alapvető oknak. Egyébként hadd mondjam el, hogy az Alkotmánybíróság, amikor meghozta a határozatát, ahogy szokta, 12 oldalon indokolta és az egész kérdé skört körbejárta. Az, hogy most én erre hivatkozom, természetesen tudom, hogy 2011től új alkotmány van, ugyanakkor azok az alkotmányos elvek, amelyeket akkor az Alkotmánybíróság figyelembe vett, változatlanul érvényesek. Az Alkotmánybíróság ezt mondta az indoklásban: „A szabad mandátum a képviselői jogállás alapja. A pártból kilépett vagy kizárt képviselő országgyűlési képviselői jogállása sértetlenül fennmarad, a megválasztott képviselő szabad mandátuma gyakorlása részeként vesz részt valamelyik pártfrakc ió munkájában.” Tehát a csatlakozás lehetőségét az alkotmányos elvek alapján tette világossá.
