Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A szakképzésről szóló 2019. évi … törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1277 ellenzék soraiban.) , merthogy ez a mostani módosítás nem szól másról, mint hogy, államtitkár úr, beismerték azt, hogy eddig rosszul csinálták. Nem arról van szó, hogy megváltozott egy év alatt a munkaerőpiaci helyzet , meg hirtelen felismerték, hogy mi történik Magyarországon, ez egy sokkal hosszabb trend, amit itt lehet látni, mintsem hogy arra lehetne hivatkozni, hogy pusztán azért kell most a módosítást csinálni - most már azt hiszem, a harmadikat, tehát lassan önök ilyen permanens reformban vannak a szakképzést illetően, pedig ez korábban ránk volt jellemző, amikor kormányoztunk , tehát magyarul, én úgy látom, hogy önök beismerik azt, hogy rosszul csinálták, és most valamilyen változtatást akarnak csinálni ebből a szempontból. Ön is említette, és itt viccelődtek a kollégák vele, itt hallottam a fideszes sorokból, amikor Kunhalmi Ágnes azt mondta, hogy munkaalapú társadalomról beszéltek. Hát, én emlékszem arra, amikor a miniszterelnök úr folyamatosan arról beszélt, h ogy munkaalapú társadalmat akar, és ehhez ajánlottak is egy villáskulcsot meg egy csavarhúzót. Akkor még, azt hiszem, volt munkástagozatuk, nem tudom, most vane, és igaz, hogy nincsen ellentmondás a tudásalapú társadalom és a munkaalapú társadalom között, ebben teljesen egyetértek, csakhogy önök nem arról beszéltek. Kunhalmi Ágnes pedig arról beszélt, hogy bizony változott a hozzáállásuk ezzel kapcsolatban. Na de azt azért el kell ismerni, hogy nehéz a feladat a mai világban, ha az ember hozzá akarja rende lni a gazdasági igényekhez, a kereslethez azt, hogy milyen képzésekre kell költeni, és milyen képzéseket kell szervezni. Ezt úgy szokták önök is fogalmazni, hogy keresletvezérelt szakképzésre van szükség, csakhogy nagyon nehéz kitalálni, ez tény és való, h ogy mi az a kereslet, aminek meg kell felelni egy három, öt- vagy akár tízéves távlaton belül, hiszen az automatizálás és a robotika, erről már volt szó, teljesen új munkaköröket hoz létre, vagy bizonyos munkaköröket egyszerűen megszüntet és szükségtelenn é tesz. Ezzel kapcsolatban is olvastam egy érdekes számot, amit talán már itt a vitában egyszer elmondtam, de az ismétlés a tudás anyja, hogy Magyarországon a magyar munkavállalók a munkaidejük 49 százalékában, tehát majdnem az 50 százalékában automatizálh ató tevékenységet folytatnak. Magyarul: a probléma, amit szeretnének, szeretnénk megoldani, sokkal nagyobb a következő időszakban, mint amit talán gondolnánk erről. Éppen ezért egészen biztosan az egyik legfontosabb jellemzőnek a rugalmasságnak kell lennie a munkaerő szempontjából, viszont a munkaerő rugalmasságához mindenféleképpen hozzátartoznak az alapvető képességek, tehát az alapkészségek. Hozzátartozik a nyelvoktatás, hozzátartozik az informatikai képzés, és nem véletlen, hogy érettségivel könnyebb el helyezkedni, hiszen számos anyagban, statisztikában azt lehet olvasni, és talán itt Vinnai képviselő úrnak a beszédében is elhangzott, hogy ha van valakinek érettségije, akkor nagyobb az esélye elhelyezkedni és nagyobb fizetésre szert tenni. Épp ezért mond juk mi is azt, hogy bizony teljesen káros és téves volt eltörölni a 18 éves korhatárt a tanulmányi kötelezettség szempontjából. Szerintünk egyszerűbb lenne világosan és egyértelműen elismerni és visszaállítani a korábbi helyzetet, nem pedig ilyen lopakodó megoldásokkal tulajdonképpen ugyanazt a célt elérni. (19.40) Na de e mellett a rugalmasság mellett egészen biztosan szükség van arra is, hogyha duális képzésről beszélünk, hogy legyen egy támogató vállalati kultúra. Én nagyon sok szülővel, diákkal beszél tem, és bizony, miközben elméletileg jól hangzik, és helyes is ez a gyakorlatorientált, duális képzési rendszer, viszont nagyon sok helyütt a cégek úgy gondolják, hogy nekik ez egy nyűg, ez egy púp a hátukon, és inkább nehézségekbe ütközik valamilyen jó mu nkahelyre elmenni a gyerekeknek, miközben egyébként adott esetben az, ha elmennek egy munkahelyre dolgozni gyakornoki képzés keretében, akkor bizony ez a munkahelyszerzési lehetőségét is megnöveli az adott fiatalnak. Tehát magyarul, valahogy a magyar válla lati szektort is arra kellene ösztönözni, hogy ha már megfogalmazzák az elvárásaikat, ha már elmondják azt, hogy szerintük milyen szakképzésre van szükség, akkor a másik oldalról segítsenek abban, hogy ez a támogató vállalati kultúra ki tudjon alakulni.
