Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A szakképzésről szóló 2019. évi … törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1258 számú törvényjavaslatot tárgyalta, majd fogadta el az Országgyűlés. A törvény célja az volt, hogy a szakképzés egy folyamatosan, sőt egyre gyorsuló ütemben változó munkaerőpiac érdekeinek próbáljon megfelelni, a jövő globális kérdéseire a jelenben próbáljon választ adni. A szakképzés fejlesztése össztársadalm i érdek. A szakképzés hatékonysága, eredményessége pedig közvetve vagy közvetlenül minden magyar állampolgár életére alapvető hatással van. Nemzetközi példák igazolják, hogy a duális képzési forma hozzájárulhat a korai iskolaelhagyás csökkentéséhez, éppen ezért ösztönöznünk kell, hogy minél több szakiskolai tanuló szerezzen érettségit, mert az ő munkaerőpiaci kilátásaik jobbak. A kormányoldal három fontos célt állított a középpontba a szakképzés területén: kitűzni magunk elé a karrierlehetőség megteremtését , ideértve egy széles körű ösztöndíjrendszer és egy vonzó technikusképzés kialakítását; a modern tanulási és oktatási környezet létrehozását, ideértve a tanműhelyfejlesztést és a folyamatosan korszerűsített digitális oktatási tartalmakat; továbbá a napraké sz oktatói tudás biztosítását. Kiemelten fontos célunk, hogy a fiatalok valódi és - hangsúlyozom - magyarországi karriercélt lássanak a szakképzésben. A gazdaság minőségi szakembereket keres, és azt csak egy minőségi, minden tekintetben vonzó szakképzés ké pes biztosítani. Tisztelt Képviselőtársaim! A szakképzésről szóló törvény olyan jelentős fogalmi, jogállási, szervezeti változást jelent, hogy szükséges a jogszabályi környezet hozzáigazítása. Most erről a törvényjavaslatról vitázunk, és ez a javaslat enne k az igénynek tesz eleget mintegy 80 törvény módosításával. Bár előttem szóló képviselőtársaim már elmondták a törvényjavaslat elsődleges célját, mindenképpen újra hangsúlyoznám, hogy a törvényjavaslat a szakképzés és felnőttképzés rendszerét érintő törvén yi rendelkezéseknek az új szakképzésről szóló törvénynek megfelelő módosítása. Ez az alábbiakban foglalható össze: a köznevelés egységes rendszerétől elszakadó, önálló szakképzési, szabályozási és intézményrendszer, intézményi struktúra megteremtése a kapc solódó új feladatokkal és hatáskörökkel; a szakképzési rendszer központi irányításával összefüggő feladatok és hatáskörök megosztása a kormány és a kormány adott ágazatért felelős tagja között; a módosuló oktatási, képzési struktúrához igazodóan a tanulói jogviszony mellett a felnőttképzési jogviszony statuálása; duális képzőhelynél folyó szakirányú képzés, szakképzési munkaszerződés alapján történő folytatása; a törvényhez kapcsolódó adatszolgáltatási, adatkezelési rendszer bevezetése. (18.10) Ezek alapjá n jelentősebb törvényi szintű átalakításra a köznevelésről szóló törvény és a felnőttképzésről szóló törvény tekintetében volt szükség. Amit még mindenképpen kiemelnék, hogy a javaslat tartalmazza továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. t örvényben az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan meghatározott adómentességek körének módosítását, mivel a vonatkozó törvény keretein belül a tanulók, illetve a képzésben részt vevők számára biztosítható ösztöndíjak, juttatások és támogatások rendszere jel entős átalakításon ment keresztül. Ennek megfelelően adómentessé válik a személyi jövedelemadó tekintetében a törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, a törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett egyszeri pályakezdési juttatás, a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott és a törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett támogatás, a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő személyeknek a törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás, továbbá a Klebelsberg képzési ösztöndíj. A számos módosítás között utolsóként még a családok tám ogatásáról szóló törvény módosítását emelném ki. A javaslat kiterjeszti a családi pótlékra való jogosultságot a köznevelési rendszertől
