Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1237 vállalásával szeretnék biztosítani a jelenlegi vagy a későbbi életszakaszban fellépő gondozási szükségletüket. Említette államtitkár úr, hogy itt az ú jonnan belépőket fogja ez érinteni, és nem a régebbieket. Kitérnek arra, hogy az intézményi jogviszony létrejöttekor megkötendő megállapodásban szükséges meghatározni a szolgáltatási díjat, illetve szolgáltatásonként tételesen ezeket a díjakat. Itt a javas lat arról szól, hogy a KSH által közzétett, tárgyévet megelőző infláció kétszeresénél magasabb térítési díjat vagy szolgáltatási díjat nem lehet szedni. Én megkockáztatom, államtitkár úr, hogy nem a kétszeresét, hanem amilyen a januári nyugdíjemelés volt, annál magasabb térítési díjat, illetve szolgáltatási díjat ne lehessen kivetni a bentlakó, ellátásra szoruló idős emberekre. Egyébiránt tudomásom szerint van is ilyen kezdeményezése az országos Nyugdíjas Parlamentnek az Országos Választási Bizottság előtt, egy népszavazási kérelem benyújtásával tettek erre javaslatot. Én azt gondolom, hogy ez lenne a korrekt, mert ha egy évben csak 2,7 vagy 2,8 százalékos nyugdíjemelés van, akkor egy intézményben lévő embernek ne az infláció kétszeresét is elérő díjtételt h atározzanak meg, hanem csak annyival lehessen emelni az ő térítési díját, mint amennyi a nyugdíjemelés mértéke volt - természetesen százalékos arányban értettem. A fentieken túl felhatalmazást kap a kormány a bölcsődei ellátást biztosító intézményben, szol gáltatónál foglalkoztatottak jubileumi jutalma alapjául szolgáló illetmény összegére - erre céloztam az elején a mondandómnak vagy a bevezetőben - és a beszámítandó pótlékok meghatározásánál. Ez utóbbira az indokolás szerint azért van szükség, mert azt aka rják, hogy a jubileumi jutalom alapjául szolgáló intézményben beszámítsák a szociális ágazati összevont bérpótlékot is. Ezt én értem, és eddig rendben is van. De miért csak a jutalomnál veszik figyelembe ezt a bérpótlékot? Kedves Képviselőtársaim! Kell, ho gy egypár mondatot szóljak róla, szintén idekapcsolódott ebbe a csomagba, mármint a családvédelmi akciótervvel összefüggő csomagba; mivel az államtitkárok is kettévették, és Bodó államtitkár úr inkább a munkajogi részével foglalkozott, engedjék meg, hogy n éhány mondat erejéig ide is kitérjek. 12 törvény módosításán keresztül érinti ez a csomag a munka világát. Általánosságban elmondható, hogy a törvényjavaslat a nagyszülői gyermekgondozási díj, valamint a részmunkaidőben történő foglalkoztatás lehetőségének megteremtését vezeti végig az ágazati törvényeken, továbbá több olyan pontot is tartalmaz a javaslat, amely a munkavállalókra nézve pozitív hatású, ezt el kell ismerni; ugyanakkor számos olyan módosítást is, amelyek létjogosultsága szerintem megkérdőjelez hető. Az előbbi megállapításon túlmenően a munkaügyi ellenőrzésről, illetve a munkavédelemről szóló törvényekben a kormány jelentős mértékkel megemeli a jogsértések esetén kiszabható bírságok összegét. A jelenlegi munkavédelmi bírság összege 50 ezertől 10 millió forintig terjedhet, amit most felemelnek, 100 ezer forinttól 20 millió forintig. A bírság összege legutóbb, úgy emlékszem, 2004ben vagy 2005ben változott, ami azt jelenti, hogy közel 15 éve változatlan. Ebből adódóan a bírság összegének önmagában a jogsértések tekintetében már nem volt kellő visszatartó ereje. Mi ezt ebben az évben is tapasztaltuk, amikor a Hankooknál jártunk képviselőtársaimmal, ott egyértelműen azt mondták nekünk még a területet felügyelő államigazgatási szakemberek is, hogy a ké pükbe nevetnek vagy röhögnek, mert szinte nem volt olyan munkaügyi vagy munkajogi ellenőrzés, balesetvédelmi ellenőrzés, amikor valamilyen bírságot ki ne szabtak volna a Hankookra, de a jogszabályok kijátszásával sokkal nagyobb nyereséget, profitot érnek e l, mint amilyen büntetést kiszabnak rájuk. Ezért mosolyogva befizetik a büntetéseket, és szinte minden marad a régiben. Az a rendelkezés - a továbbiakban folytatom - sem egyértelműen kedvező tartalmú a közfoglalkoztatottakra nézve - most áttérek a közfogla lkoztatottakra , hogy ha álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítása alatt határozatlan időtartamú, legalább napi 4 óra
